De ki volt Asztalos Miklós? A szocializmus évtizedeiben előbb kitelepítettet, majd segédnépművelőt csináltak a Bartha Miklós Társaság korábbi elnökéből, aki kényszerű, majd önkéntes száműzött lett, ugyanis akkor sem tért vissza a fővárosba, amikor már tehette volna. Egy-két túlbuzgó mozgalmáron kívül nem bántotta senki, s még azt is megengedték neki, hogy a kultúra közelében legyen. Ő, aki valaha ünnepelt színpadi szerző volt Pesten, lelkesen tanítgatta a helybéli fiatalokat. A rendszerváltás idején a helyi művelődési házat róla nevezték el.
Asztalos Miklós gyermekkorát Erdélyben töltötte. A kolozsvári egyetemre járt, de doktorátusát az első világháború és Trianon miatt a Pozsonyból Pécsre áthelyezett Erzsébet Tudományegyetemen szerezte. Itt kezdte pályáját, majd a fővárosba került. Később a Nemzeti Múzeum tisztviselője, azután a miniszterelnökségen dolgozott. Korán jelentkezett tudományos értekezéseivel, amelyek megalapozták tekintélyét a fiatal értelmiség körében. Munkássága elsősorban Erdély történelmét ölelte fel. A húszas évek közepétől mintegy két évtizedig tartott szépirodalmi tevékenysége. Színjátékait az ország vezető színházai játszották. Kilenc darabja közül a legnagyobb sikert az Alterego című vígjáték aratta, amelyet szerte Európában több mint kétezer-ötszáz alkalommal mutattak be. Tizennégy filmnek volt írója vagy társszerzője.
A második világháború végén Asztalos Miklóst – mint minisztériumi tisztviselőt – Németországba vitték. Hazatérve bizalmatlanság fogadta, B-listára került. A rázúduló csapásokat enyhítette, hogy a kényszerlakhelyének kijelölt Kö-rösladány népe nem fogadta őt ellenségesen. Életének utolsó évtizedei is munkával teltek. Emlékiratokat írt, levelezett néhány megmaradt barátjával. A hatvanas években az amatőr színjátszók munkáját irányította, közel húsz darabot rendezett. És a körösladányiak ma sem felejtenek. Az Asztalos Miklós pályáját bemutató kiállítás október végéig látható.
origo.hu
Furcsa dolgokkal állt ki a nyilvánosság elé a kisfiút felrúgó karateedző felesége
