Öt hónap alatt 14 milliárd forintnyi kifizetetlen szállítói és szolgáltatói tartozást halmoztak fel a minisztériumok a Magyar Államkincstár jelentése szerint. A lejárt adósság jelentős része hatvan napon túli, illetve már átütemezett követelés. A kifizetetlen számlák összege ráadásul még nem is teljes, mivel 12 intézmény nem vagy csak hibás tájékoztatást adott a kincstárnak, így ezek tartozása nem is szerepel a nyilvántartásban. A korábbi évektől eltérően most szinte a teljes adósságállomány a külső beszállítók felé áll fenn. Ez főként annak a finanszírozási szabályozásnak tulajdonítható, amelyet két és fél évvel ezelőtt vezettek be a központi költségvetési szerveknél, s amelylyel leszorították az állammal és a társadalombiztosítással szemben fennálló tetemes minisztériumi adósságokat. Az egyes közintézmények támogatását ugyanis az addiginál sokkal több esetben tartották vissza, így például a korábban fennálló tartozás összege levonhatóvá vált a tárca központi támogatásának összegéből.
A legrosszabb helyzetben most is az Oktatási és Kulturális Minisztérium partnerei vannak: a tárca közel hétmilliárd forinttal tartozik beszállítóinak, az adósság nagy része az orvos-egészségügyi centrummal rendelkező egyetemeknél halmozódott fel. Az államkincstár jelentése külön kitér a Pécsi Tudományegyetemre, ahol továbbra is kincstári biztos működik. Az éves adatokat egybevetve megállapítható, hogy a költségvetési intézmények nagyobb arányú eladósodása 2002 második felében kezdődött, s 2004-től gyorsult fel, ekkor az átlagos havi adósság gyakorlatilag megduplázódott. Míg 2002-ig a szaktárcák együttesen öt-hat milliárd forintnyi lejárt számlával rendelkeztek, addig 2006-ban ez az összeg már elérte a 23,4 milliárd forintot. A minisztériumok rossz helyzetét mutatja, hogy az idei tartozás már május végén súrolta a 14 milliárd forintot, így a késedelmi pótlékok és bírságok miatt ez a szám az év végére jelentősen emelkedhet. A nehézségekhez hozzájárul, hogy a hétfőn nyilvánosságra hozott, a jövő évi költségvetésre vonatkozó körirat szerint a tárcák idei évre vonatkozó tartalékainak jelentős részét át kell görgetniük a következő évre. Az eddig zárolt tartalékokhoz elsősorban azért nem nyúlhatnak hozzá a minisztériumok, mert az idei évre tervezett s már többször megemelt túlköltekezési szint nem lépheti át a bruttó hazai össztermék (GDP) 3,9 százalékát.
Ennek eléréséhez előreláthatólag szükség lesz a céltartalékok, az általános tartalékok és az úgynevezett fejezeti tartalékok összegére is, vagyis ezeket nem használhatják fel a szaktárcák. A szigornak jövőre még az ideinél is nagyobb mértékben kell érvényesülnie, mert a gazdasági visszaesés következtében drasztikusan csökkenő költségvetési bevételek mellett egyre kisebb az esély, hogy a tartalékokhoz hozzá lehet nyúlni.
Az OTP Bank elemzői szerint a Nemzetközi Valutaalapnak ígért államháztartási hiánycélok teljesüléséhez szükség lehet kisebb kiadáscsökkentések bejelentésére vagy a tervek szigorítására, főként a jövő évre vonatkozóan. Az idén az eredeti 2,9 százalékos hiánycélt 3,9 százalékra kellett módosítani. A bank elemzői prognózisában 4,1 százalékos hiány szerepel erre az évre, de szigorú költségvetési gazdálkodással teljesíthető lehet a hivatalosan vállalt túlköltekezési plafon. – Ennek eléréséhez azonban valószínűsíthetően zárolni kell a költségvetési tartalékokat, vagy legalább egy részüket – nyilatkozta lapunknak Kondora Szilárd, az OTP Bank Elemzési Központjának szakértője, aki szerint a jövő évben előreláthatólag a tervezettnél magasabb, a bruttó hazai össztermék 4,3 százalékát kitevő deficit várható a jelenlegi terveket alapul véve. Ez azt jelenti, hogy a számításaik és a jegybank előrejelzése szerint is a hivatalos hiánycél eléréséhez további 100-120 milliárd forintnyi költséglefaragásra lesz szükség. – Az önkormányzatok korábbi hitelfelvételei ráadásul további jelentős kockázatokat rejtenek – tette hozzá a szakember.
Wellor
Réka, Réka Rékuci, közel kerül hozzá a Peti!
