Magyarország, a sztrájkmentes övezet

Összeteheti a kormány a kezét, hogy a magyar szakszervezetek túlnyomó többsége nem olyan „felelőtlen”, mint európai társaik. A válság és a megszorítások miatt Franciaországban már két általános sztrájkot tartottak az idén, a francia munkások nemegyszer túszul ejtették bezárásra ítélt gyáraik főnökét. Európa-szerte különböző követelések miatt szüntették be a munkát bírók, vasutasok, metróvezetők, benzinkutasok, sőt még a banki dolgozók is. Noha munkahelyek tízezrei szűntek meg, a bérből és fizetésből élők gyakorlatilag egyik napról a másikra élnek, a reálkeresetek csökkentek, az árak, a közüzemi díjak pedig emelkedtek, a magyar szakszervezetek többsége „felelős magatartásra” hivatkozva, a „tárgyalásokban bízva” egyszer sem élt a sztrájk lehetőségével. Egyedül a Liga és a Munkástanácsok alkalmazta a nyomásgyakorlás legerősebb formáját, de mivel egyedül maradtak, nem sok sikerrel.

A miniszter testvére. A legszembetűnőbb szakszervezeti inaktivitás éppen a többszörösen sújtott közszférában tapasztalható – már ami a legnagyobb konföderációt, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumát (SZEF) illeti. A kormány tavaly megszüntette a 13. havi bért, de azt ígérte, hogy havi bontásban teljesen kompenzálja a kiesést. Ezt később bruttó 180 ezer forintos fizetésig csökkentette, végül a kabinet úgy döntött: júliustól már csak 131 ezer forintig pótolja teljesen a juttatást. Ez azt jelenti, hogy 132 ezer forintos fizetésnél már csak 127 ezerig, 141 ezer forintos fizetésnél 102 ezer forintig, 170 ezernél pedig mindössze 82 500 forintig kompenzálnak éves szinten. A 180 ezer forint felett kereső közszolgák júliustól bruttó bércsökkenést szenvednek el, mivel az erre járó 90 ezer forintos kompenzációt júniusig már megkapták. A kisebb közszolgálati szakszervezetek hiába mondtak nemet a kormány szándékára, a szavazati arányok miatt a SZEF tartózkodása zöld jelzést adott a bércsökkentésnek. Bár a kormány többszörösen szegte meg a szakszervezetekkel kötött megállapodását, a SZEF még csak fel sem vetette a nyomásgyakorlás lehetőségét. Sőt, az eredetileg teljes kompenzáció 131 ezer forintra való csökkentését sikerként kommunikálta, mondván: megmaradt a keresetkiegészítés nagy része a közszférában. Sajátos helyzet, hogy Varga László, a SZEF elnöke testvére Varga Zoltán önkormányzati miniszternek. Neki éppen az a feladata, hogy 120 milliárd forintot vonjon ki az önkormányzati rendszerből, azaz a közszolgák legfőbb munkaadói területéről.