Meghosszabbítják az előzetes idejét

Jövőre már négy évig is előzetes letartóztatásban maradhatnak azok az elkövetők, akiknek büntetési tétele eléri a tizenöt évet vagy az életfogytiglant. Az új rendelkezések ugyanakkor csökkentik a kisebb súlyú bűncselekmények tetteseivel szemben alkalmazható időtartamot. A módosítást beterjesztő Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a társadalom biztonságérzetének növekedését várja az intézkedéstől.

Részben szigorodnak, részben enyhülnek az előzetes letartóztatásoknál alkalmazott rendelkezések, a kiemelt bűncselekmények elkövetői négy évig is őrizetben maradhatnak ítéletük kihirdetése előtt – tudta meg lapunk. Az Országgyűlés három hete 361 igen szavazat, egy nem és egy tartózkodás mellett elfogadta a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítását. A változtatás a múlt héten megjelent a Magyar Közlönyben is, de az új szabályokat csak jövő júliustól alkalmazzák.
A rendelkezések értelmében azokkal szemben, akiknek várható büntetése legalább tizenöt év vagy életfogytiglani szabadságvesztés, az előzetes letartóztatás felső határa négy év lesz. Az elfogadott törvény szerint két év lesz az előzetes maximuma, ha a kiszabható büntetés nem haladja meg az öt évet, és egy év után megszűnik, ha az alkalmazott szabadságvesztés nem több három évnél.
A szabályozás ugyanakkor három kivételt is megfogalmaz. Az egyik: az ítélet kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott előzetes, a másik, ha az ügyben harmadfokú bírósági eljárás van folyamatban, a harmadik, ha hatályon kívül helyezés miatt megismételt eljárás folyik. Ahogyan eddig, a jövőben is arra kell törekedni, hogy az előzetes letartóztatás a lehető legrövidebb ideig tartson. Ha valakivel szemben alkalmazzák, akkor az ellene indult eljárást soron kívül kell lefolytatni.
Az új rendelkezések okairól, azoknak a kormány által beterjesztett részeiről a módosítást kezdeményező Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban (IRM) lapunknak elmondták: a jogalkalmazásban sokszor gondot okozott, hogy súlyos bűncselekmények tetteseit is ki kellett engedni az előzetes letartóztatásból az ítélet kihirdetése előtt, mert lejárt az eddig alkalmazható legfeljebb három év. A bíróságok ilyenkor többnyire más kényszerintézkedést – házi őrizetet, lakhelyelhagyási tilalmat – rendelnek el a börtönből szabaduló emberekkel szemben. Ezek hatékonysága azonban – különösen bűnszervezetek tagjainál – kérdéses. Ismert, az utóbbi hónapokban sorra kerültek ki a büntetés-végrehajtási intézetekből azok a vádlottak, akik az ezredforduló környékén iparszerűen lopták az üzemanyagot a Mol Zrt. százhalombattai olajfinomítójából. Az ügyhöz kapcsolódik a 2005 áprilisában elkövetett diósdi kettős gyilkosság is. A bizonyítás már több mint száz tárgyalási napot vett igénybe a Pest Megyei Bíróságon, és az eljárásnak még nem látszik a vége. Több szakember is aggályainak adott hangot a vádlottak szabadulásakor, mondván, az egész nyomozati munka eredményét alááshatja az, hogy a terheltek immár összebeszélhetnek egymással, akadályozva azzal az ügyek feltárását. Hasonló vélemények hangzottak el a Fekete Seregként ismert bűnözői csoport több tagjának, köztük vezérének, M. Róbertnek a szabadulásakor is. Bencze József országos rendőrfőkapitány akkor úgy fogalmazott, a jogalkotóknak érzékenyebben kellene kezelniük a hasonló eseteket, mert nem mindegy, hogy egy autótolvaj vagy egy többszörös gyilkos kerül ki a börtönből.
Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója lapunknak azt nyilatkozta, nem tartja szerencsésnek, ha a bírák csak a bűncselekmények várható büntetési tétele alapján rendelkeznek majd az előzetes letartóztatás időtartamáról. Reményét fejezte ki, hogy mérlegelni fogják az elkövetők társadalomra való veszélyességét is. Hozzátette: az előzetes eddig s ezután sem tekinthető előre hozott büntetésnek, azt kizárólag a bizonyításhoz való szakmai segítségként szabad kezelni. A bíróságok presztízsét is csökkentik azok a sorozatban rosszul meghozott döntések, ahol például tömegével helyeztek előzetesbe embereket a 2006. szeptemberi tévéostrom után. A döntések hibáiról árulkodik, hogy ezek a sértettek most futószalagon nyerik meg a pereket, és kapnak kártérítést jogtalan letartóztatásuk miatt. Répássy úgy gondolja, az előzetes idejének említett csökkentése hozhat pozitív változásokat, ha annak eredményeképpen a bíróságok gyorsabban tudnak befejezni egyszerűbb, kevesebb bizonyítást igénylő ügyeket.