Moszatpaca

Hatalmas olajfoltra emlékeztető rejtélyes képződmény tartja lázban hetek óta Alaszka tudományos fantasztikumra érzékeny lakosait. A tengeren ringatózó foltot július első hetében vették észre az inupiat eszkimó törzshöz tartozó vadászok, akik az Alaszka északnyugati partjai és Oroszország távol-keleti partvidéke között húzódó Csukcs-tenger vizein hajóztak, írta a Discovery Channel honlapja. Az anyag nyúlósnak, ragadósnak tetszett, és amikor egy úszó jégtáblára fröccsent, teljesen feketének tűnt. Hamar megkezdődött a találgatás, hogy miből állhat a folt, veszélyes-e az emberre, főleg pedig az ottani emberek megélhetését adó tengeri élővilágra. Sokan attól tartottak, hogy megint valami olajszállító tartályhajó szenvedett balesetet, ahogyan már sokszor megtörtént.

21
méter hosszú és 300 méter széles a folt, amelyet hajókkal és repülőről azóta többször megvizsgáltak (az egyik legelső légi filmfelvételt olvasóink is megtekinthetik, ha a http: //tinyurl.com/kqa652 címre kattintanak az interneten). A szemtanúk arról számoltak be, hogy soha nem láttak ehhez hasonlót.

1958-ban
forgatták A massza című klasszikus horrorfilmet, főszerepben A pillangó címszerepében híressé vált Steve McQueennel. A tengeren úszó ismeretlen eredetű folt láttán sokaknak eszükbe jutott e rémfilm, amelyben rejtélyes, gélszerű lény fenyegeti egy békés városka lakóit. A filmben végül szén-dioxidos tűzoltó készülékekkel ölik meg a földön kívüli élőlényt, minthogy nem bírja a hideget. Kérdéses, hogy hatásos lenne-e ez a módszer a fagyos Alaszka vizein ringatózó pacával szemben.

144
kilométert tett meg alig egy-két nap alatt az olajszerű hordalék, így a nyugat-alaszkai Wainwright falu közeléből a tőle keletre fekvő Barrow-ba érkezett. Ott mintát vettek belőle, és az első vizsgálatok eredménye szerint nem kőolaj eredetű. „Biztosan nem olajszármazék. A színe és a felépítése alapján valószínűleg élő szervezet” – idézte az alaszkai Anchorage Daily News a parti őrség tisztjét, Terry Hasenauert.

26 500
sejt képződhet a víz minden milliliterjében egyetlen moszatsejt osztódásával mindössze négy nap alatt. Egyes moszatfajok tehát elképesztő sebességű növekedésre képesek. Az osztódás azonban itt nem áll meg: ha tovább növekszik a moszat, három nappal később akár 406 ezer sejtet is tartalmazhat a víz egyetlen millilitere. Valószínűleg az Alaszka partjainál hömpölygő folt is egy hatalmasra nőtt moszattelep, de még egyik ismert moszatfajként sem sikerült azonosítani.

500 000
dollárt fordít az óceánok és a légkör kezelésével megbízott amerikai hivatal egy másik riasztó mértékben szaporodó veszélyes moszattömeg, az úgynevezett „vörös árhullám” megfékezésére Maine államban, írja a Time. „Maine államot a leggyorsabban terjedő vörös árhullám ostromolja, amelyet valaha feljegyeztek. A járvány gyakorlatilag az állam teljes partvonalát elzárta a kagylóhalászat szempontjából fontos területektől” – nyilatkozta Olympia Snowe, Maine republikánus szenátora.