Új ruhát kap a kolozsvári Mátyás-szobor

Többéves huzavona és egy szabályellenesnek tartott közbeszerzési eljárás után tegnap a kolozsvári önkormányzat vezetői aláírták a Mátyás-szoborcsoport restaurálásáról szóló szerződést. Erdélyi és hazai szakmai körökben egyaránt felháborodást keltett, hogy a részben magyar állami közpénzből finanszírozott felújítást egy útépítésre szakosodott nagyszebeni cégre bízták.

(Kolozsvár)

Új köntösben pompázik egy éven belül a kincses város jelképének számító Mátyás-szoborcsoport, legalábbis ezt ígéri a restaurálással megbízott nagyszebeni társaság. Sorin Apostu kolozsvári polgármester tegnap aláírta a felújításról szóló szerződést a Concefa Rt. vezetőivel, akik 1,6 millió lejes (106,6 millió forint) árajánlatukkal megnyerték a restaurálásra kiírt közbeszerzési eljárást. Fadrusz János 1902-ben leleplezett, az UNESCO védelme alatt álló alkotásának felújításáról már 2006-ban rendezett együttes ülésén megállapodott a magyar és a román kormány, és döntés született arról is, hogy a munkálatoknak szakértők által 800 ezer euróra (216 millió forint) becsült költségét fele-fele arányban fedezi a két állam. A kivitelezés megkezdése az évek folyamán számos bürokratikus akadályba ütközött, mígnem a kolozsvári önkormányzat az idén kiírta a közbeszerzési eljárást, amelyen a két magyarországi – a többek között a Hősök terét restauráló Reneszánsz Zrt. és a Kalória Hőtechnikai Kft. – és három erdélyi jelentkező közül a szebeni Concefa kerekedett felül.
Kolozsvári szakértők már a versenytárgyalás eredményének kihirdetése előtt kifogásolták, hogy a városháza a pályázati kiíráskor általánosságban csak azt követelte meg a jelentkezőktől, mutassanak fel előzetes műemlék-restaurálási munkálatokat, holott pontosítani kellett volna, hogy bronzszoborról van szó. „A restaurálás komplex művelet, éppen ezért kétlem, hogy az útépítésre és vasúti infrastruktúra-fejlesztésre szakosodott Concefa hirtelen képes lesz szobrot felújítani” – nyilatkozta lapunknak Kolozsi Tibor szobrászművész. Márpedig a számos köztéri szobra révén Erdély- és Magyarország-szerte elismert alkotó tudja, miről beszél, hiszen az általa vezetett alapítvány és a számos erdélyi kastély és műemlék rehabilitálásáról közismert Utilitas Kft. dolgozta ki a szoborcsoport felújításának tervét.
Kolozsi egyébként a felújításra is jelentkezett, majd miután alulmaradt a szebeniekkel szemben, megóvta a versenytárgyalást, fellebbezését azonban elutasították. A szobrász korábban bírósági pert is kilátásba helyezett, ám később elállt ettől, noha időközben kiderült, a nyertes cég olyan szebeni román alkotóval végezteti el a bronzmunkálatokat, aki nem rendelkezik a román művelődési minisztérium jogosítványával. A Concefa szakemberei tegnap nem jelentek meg a helyszínen, emiatt a tervezők megtagadták a munkatelep átadásáról szóló jegyzőkönyvet. Benedek Zakariás, a Concefa műszaki igazgatója lapunknak nyilatkozva megnyugtatta az erdélyi és anyaországi közvéleményt, hogy kifogástalan munkát végeznek majd a királyszobron, amelynek gipszmintája elnyerte az 1900-as párizsi világkiállítás aranyérmét. Érdekes összefüggés különben, hogy Benedek egyúttal a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nagyszebeni elnöki tisztségét is betölti, a restaurálás közbeszerzését lebonyolító bizottságot pedig történetesen László Attila kolozsvári alpolgármester, Kolozs megyei RMDSZ-elnök irányította. László Attila közölte: a döntés objektív volt, ennek alapját pedig az elbíráláskor 95 százalékos arányban mérvadó árajánlat képezte.
A szerződés tegnapi aláírásakor ugyanakkor kiderült: a munkálatok költségének fedezésére egyelőre csak a magyar állam által átutalt összeg áll rendelkezésre, a román kormány ugyanis tavaly visszahívta a rá eső részt, mivel a projekt stagnálása miatt nem használtak fel egy fillért sem. Ennek ellenére Sorin Apostu polgármester nem volt hajlandó megerősíteni azt az újságírói felvetést, miszerint a szoborcsoport tulajdonképpen teljes egészében magyar adóforintokból fog megszépülni. A Kolozsvár műemlékeinek magyar feliratozását ellenző elöljáró ugyanakkor fanyar mosollyal válaszolt annak a román riporternőnek a kérdésére, aki azt firtatta: ezek után nem áll-e fenn annak a veszélye, hogy a budapesti kormány magának vindikálja vagy Magyarországra költöztesse a műemléket. (Gheorghe Funar expolgármester hasonló felvetésén okulva korábban budapesti illetékesek kifejezetten kérték, hogy az alkotás felújítása a helyszínen történjen). A kivitelezőkre egyébként roppant nehéz feladat vár, Mátyás lovas szobra és a mellékalakok – a fekete sereg vezérei, Magyar Balázs, Kinizsi Pál, Báthory István és Szapolyai János – ugyanis valószínűleg belülről is megrozsdásodtak az évtizedek folyamán, a kőtalapzatot pedig teljesen ki kell cserélni.