A válság összehoz?

2009. 09. 28. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Minél távolabb vagyunk a hidegháborútól, annál többet beszélünk róla. Ezt a tételt látszott igazolni a 15 ország 43 politológusát, közgazdászát és közéleti személyiségét, az orosz elemzői elittel kiegészülő Valdaj nemzetközi vitaklub szakmai vitája. A nyugati és az orosz kutatók lényegében megegyeztek abban, hogy a hidegháború klasszikus értelemben vett korszaka már a múlté, a következményeivel és maradványaival azonban máig küzd a világ. Ezt a kort idézi még jó néhány nemzetközi intézmény, köztük a NATO, leginkább azonban a gondolkodásra vetül rá a múlt árnyéka. A két oldal elemzői ugyanakkor egymásra mutogatva a másikat vádolták azzal, hogy hol élőbb ez az egyébként alapvetően már meghaladott múlt.
Elvitathatatlan azonban, hogy a mai átalakuló rendben a világ ma már egyre inkább többpólusú, heterogén és globális. Még az Egyesült Államok sem egyeduralkodó, hiszen nem mindenhol, s nem teljes mértékben érvényesítheti akaratát. Több felszólaló problémásnak nevezte, hogy miközben Amerika már nem igazán képes a vezető szerepre, erre új jelöltek sincsenek. A világ így nemcsak sokszínűbb, de átmenetileg kaotikusabbá is válik. Komoly vita folyt közben arról, hogy hány igazi pólus különíthető el, szomorúan konstatálhattuk ugyanakkor, hogy az Európai Uniót nem számítják a legnagyobb játékosok közé. A globális világ egyik legnagyobb kihívása az irányíthatóság, s hol a határ, ameddig ez még hatékonyan működhet. A heterogenitás mutatója egyebek mellett, hogy a katonai értelemben vett pólusok egyre kevésbé azonosak a gazdasági szempontból annak tekinthetőknek. Változik az is, milyen kritériumok alapján kerülhet valaki ebbe a körbe. A válság idején senki sem beszélt például Kína kapcsán a demokráciáról. Ez az eddig szilárdnak tartott értékek megingását is jelenti, s mindinkább egyértelmű például, hogy nemcsak a totális westernizáció vezethet a modernizációhoz.
Ismét csak közös pontként fogalmazható meg, hogy a biztonság már régen nem csupán katonai kérdés, e fogalom nem értelmezhető a gazdaság, a társadalom állapota, az energia- és klímaviszonyok nélkül. Az egyre világosabb, hogy a függőség kölcsönös, s az egyes államok biztonsága mind kevésbé független a globális biztonságtól. Ezt a biztonságot erősítheti, ha megszűnik néhány ország, így például Irán démonizációja, s ennek helyét a tárgyalás veszi át. A vélemények megegyeztek abban, hogy a jól kitapintható feszültségek ellenére a formálódó pólusokat összehozó tényezők túlsúlyban vannak a megosztó faktorokkal szemben. Az összetartást, ezzel stabilitást erősítheti paradox módon a jelenlegi világválság, s a globális felmelegedés jelentette kihívás is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.