Az AB előtt a rögzített keresetek

Az Alkotmánybíróság előtt kötött ki az Oszkó-csomagnak a keresetek rögzítéséről szóló passzusa is. A szabályt a vállalkozói szféra piacellenesnek, a vállalkozási szabadságot sértőnek minősíti, s attól tart: a paragrafusok miatt tömegesen mehetnek tönkre a hazai cégek. Eközben az ombudsman a vagyonadót vitte az alkotmányvédő testület elé.

Szinte már nincs az Oszkó-csomagnak olyan passzusa, amelyet ne támadtak volna meg az Alkotmánybíróságon (AB). Legutóbb azokat a paragrafusokat citálták a bírák elé, amelyek jövőre a vállalkozások által fizetett adó és járulék mértékét változtatják meg. Idén a minimálbér kétszerese után kell társadalombiztosítási (tb-) járulékot fizetnie azoknak, akiknek a havi jövedelme nem éri el ezt a szintet, vagyis 143 ezer forintot. Persze ha valaki ennél kevesebbet keres, azt jelezheti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (APEH), ám e közlés könnyen hatósági ellenőrzést vonhat maga után. Az átmeneti kormány ezen a szabályon úgy változtatott, hogy jövőre nem a minimálbér kétszerese, hanem az úgynevezett tevékenység piaci értéke alapján kell az egyéni és a társas vállalkozóknak a tb járulékot megfizetniük. Vagyis lényegében minden szakmánál megszabják majd, hogy mennyit kell keresniük az adott területen dolgozóknak.
Angyal József okleveles adószakértő szerint ezzel a rendelkezéssel az a legnagyobb gond, hogy a törvény nem rögzíti pontosan, mi is egy adott tevékenység piaci értéke, illetve hogy ki és hogyan állapítja meg ezt az értéket. – Olyan fogalmat vezettek be, amelyet a jogszabályban nem határoztak meg, így a paragrafus sérti a jogbiztonság elvét; ezért az Alkotmánybíróság előtt támadtam ezt a jogszabályt – közölte kérdésünkre a szakember. Leszögezte ugyanakkor, hogy a passzus csak az egyéni és társas vállalkozások olyan tagjaira, tulajdonosaira vonatkozik, akik közreműködnek cégük ténykedésében, tehát az alkalmazottak helyzete nem változott.
A rendelkezések azt is kimondják, ha az érintettek a tevékenységük piaci értékénél kisebb mértékben vesznek ki kivétet a vállalkozásukból, akkor még adót is kötelesek fizetni, méghozzá az adózottan felvett osztalékuk egy része után szedne be újabb közterhet a kormány. A bonyolult szabályra Angyal egy példát említett. – Tegyük fel – kezdte –, hogy a vállalkozó havi százezer forint kivétet kap a társaságától, ám az ő tevékenységére vonatkozó piaci értéket 300 ezer forintban szabják meg. Ebben az esetben a korábban osztalékként, s adózottan felvett különbségre, azaz a kétszázezer forintra újabb adót vetnek ki: az összeg után személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell leróni.
A legnagyobb kérdés: törvényi szabályozás híján ki szabja meg a tevékenységre vonatkozó piaci értékeket. A pénzügyminiszter nemrégiben azt közölte, hogy majd az APEH árazza be az egyes szakmákat. Az AB ugyanakkor számos esetben kimondta már, hogy a jogalkalmazó szervek, így az adóhatóság sem adhat ki olyan jogértelmezést, amellyel a hiányos jogszabályokat kiegészíti, pontosítja, azaz lényegében jogot alkot. Ebben az esetben viszont éppen ez történne. Angyal szerint az adóhivatal alkotmányellenesen járna el, ha megállapítaná az egyes szakmák piaci értékét.
Hasonlóan vélekedett lapunknak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Dávid Ferenc az APEH szerepén túl aggályosnak tartotta, hogy egy egész ágazatra azonos, országos értéket kívánnak megszabni. – Miként lehet összehasonlítani például a fővárosi mesterfodrász munkájának értékét egy Szabolcs megyei kistelepülés fodrászatában dolgozó gyakornok tevékenységével? – tette fel a kérdést. Majd folytatta: ugyanis, a szabályok alapján, mindkettejüknek azonos összeg után kellene járulékot és adót fizetni. A főtitkár attól tart, hogy a kormány a bérszabályozást akarja visszaállítani, ám ez a törekvés durván piacellenes, sérti a vállalkozás szabadságát, és számos cég tönkremenetelével fenyeget. – Ezért rövid időn belül az AB előtt támadjuk meg ezt a szabályt – közölte Dávid Ferenc. A VOSZ mellett egyébiránt az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete is jelezte, az e passzussal kapcsolatos aggályainak hamarosan alkotmánybírósági beadványban ad hangot.
Eközben tegnap az állampolgári jogok országgyűlési biztosa közleményben tudatta: alkotmányellenesnek tartja a vagyonadóról szóló törvény több pontját, emiatt az AB-hez fordult. Szabó Máté szerint – mások mellett – problémát okoz, hogy a jogszabály semmilyen fogódzót nem ad sem a polgároknak, sem az APEH-nak ahhoz, miképpen kell az ingatlanok forgalmi értékét, a vagyonadó alapját meghatározni. – Az adóhatóságnak a törvény gyakorlatilag korlátlan mérlegelési jogot biztosít, az adóalap meghatározásának bizonytalan volta ezért súlyosan sérti a jogbiztonság követelményét” – írta az ombudsman. Erre válaszul a Pénzügyminisztérium közölte: a vagyonadó összhangban van az alkotmánnyal. Mint írták, „a törvény rendelkezései a jogszabályi környezettel együtt, valamint a több évtizedes adóhatósági gyakorlat kellően alapos ismerete mellett értelmezendők és értékelendők. Enélkül az elemzések téves következtetésre jutnak.”