Botrányos beruházások

Miképpen fér össze a kabinet megszorító politikájával a napvilágra került felesleges beruházások sora, például a hárommilliárd forintos szoftverfejlesztés és a kancellária által rendelt 200 milliós kommunikációs kampány? – ezt a kérdést szegezték az ellenzékiek a kormány képviselőinek tegnap a T. Házban. Az ülésen szó esett több más mellett a botrányos sukorói beruházásról is.

Cser-Palkovics András (Fidesz) az azonnali kérdések sorában arra emlékeztette Bajnai Gordont, hogy a gazdasági tárca vezetőjeként tagja volt a Gyurcsány-kormánynak, amely nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánította a sukorói kaszinóprojektet. – Miért döntött az előző kabinet így? – érdeklődött az ellenzéki politikus. A kormányfő válaszában elismerte, valóban kérdés, hogy történt-e szabálytalanság a földügyletek során. – Ha vannak kirívó szabálytalanságok, akkor ezt a beruházást meg kell állítani, ha nincs, akkor a háromezer új munkahely létrejöttét biztosítani kell – mondta a miniszterelnök. Az Országgyűlés elutasította a beruházást vizsgáló bizottság sürgős felállítását.
Ágh Péter fideszes képviselő azt firtatta, miképpen fér össze a kabinet megszorító politikájával az a tény, hogy különböző felesleges beruházásokra – mint például a hárommilliárd forintos szoftverfejlesztésre – van pénz. Utalt arra is, hogy a Miniszterelnöki Hivatal nemrégiben 200 millióért rendelt meg kommunikációs kampányt, miközben például a gyermekétkeztetési normatíva csökkentése ismét rendkívül nehéz helyzetbe hozza a magyar családokat. Bajnai úgy reagált, a felmérések szerint Magyarország polgárainak 65-70 százaléka egyetért a takarékossági intézkedésekkel. – Nem felesleges, hanem szükséges intézkedéseket hoztunk – magyarázta a kormányfő.
Gulyás József (SZDSZ) az ügynökakták nyilvánosságát sürgette. Mint felidézte, a kormány az állampárti titkosszolgálatok adatainak nyilvánosságát garantáló törvényt először tavaly decemberre, majd mostanra, az őszi ülésszak elejére ígérte – ennek ellenére már két titokminiszter is távozott azóta, mégsem született jogszabálytervezet. Draskovics Tibor igazságügyi miniszter annyit válaszolt, hogy október elején szakértői egyeztetések kezdődhetnek az ügyről. Gulyás József mellett a teljes SZDSZ-frakció, valamint az MDF-esek is nemmel szavaztak a miniszteri válaszra, de így is az MSZP-s igenek voltak többségben: túl sok Fidesz-képviselő hiányzott ugyanis ahhoz, hogy leszavazzák Draskovicsot.