DNS-bizonyíték a gyanúsítottak ellen?

Nem nevezi meg a rendőrség a hat halálos áldozatot követelő roma- gyilkosság-sorozat gyanúsítottjai közül azokat, akik részt vehettek az összes bűncselekmény elkövetésében. A négyek bandájából egy személyt csak a galgagyörki támadással, egyet pedig a tiszalöki gyilkossággal gyanúsítanak. A rendőrség tegnap egyórás tájékoztatót tartott, ahol hangsúlyozták, két gyanúsított DNS-e egyezik a gyilkosságsorozat helyszínén talált DNS-nyomokkal.

Továbbra is tagadja a rendőrség, hogy a hat halálos áldozatot követelő romák elleni támadássorozat ügyének felgöngyölítését egy védett tanú vallomása segítette volna. Házi István vezérőrnagy, az ORFK bűnügyi igazgatója a rendőrség tegnapi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: sikerüket a mobiltelefonok híváslistájának ellenőrzése, s egy új módszer, a párhuzamos ellenőrzés-sorozat hozta meg. Azaz a nyomozás alatt felvetődő feltételezéseket, információkat egyszerre vették figyelembe a nyomozók.
– A rendőrség önálló elemző-, értékelő-munkájának eredményeként került látókörbe az a néhány személy, akik jelenleg gyanúsítottak – mondta Házi István, hangsúlyozva: a 100 milliós nyomravezetői díjat is visszavonták. Petőfi Attila, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) igazgatója azonban megemlítette, hogy az augusztus 21-i debreceni elfogásnál nemcsak az NNI műveleti főosztályának munkatársai, hanem a tanúvédelmi szolgálat kommandósai is részt vettek. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő viszont lapunknak úgy nyilatkozott, ha a tanúvédelem is jelen volt az akciónál, akkor biztos, hogy van egy védett tanú. (Ez magyarázatot adna arra is, hogyan jutottak a nyomozók ilyen gyorsan az elfogás helyszínére, Debrecenbe, amikor az utolsó támadás Kislétán történt.) A hajdú-bihari cigány vajda, Macsaj Kovács András a Haon.hu-nak azt mondta, szerinte az előzetes letartóztatásban lévő négy férfi csak „kis hal”, akikkel elvégeztették az aljas munkát.
Petőfi Attila arra a kérdésre, hogy a gyanúsítotti csoportot miért nem tettenéréskor tartóztatták le, így válaszolt: – Ekkor voltak egyszerre jelen, és más személyek veszélyeztetése nélkül ekkor lehetett végrehajtani az akciót. Hozzátette, az esetleges tűzharcot sem akarták vállalni. Petőfi hangsúlyozta, a rendőrség kezdetektől fogva helyesen gondolta, hogy sorozatgyilkosságról van szó, amit három-négy fő hajt végre. – Erre a gyilkosságok kivitelezésének módjából következtettek, hiszen egyszerre kellett Molotov-koktélokat dobni, lövéseket leadni – fogalmazott Petőfi, aki szerint a nagycsécsi támadás után az elkövetői kör egy-két főre szűkülhetett, sőt egy ember is kivitelezhette a cselekményeket, úgy, hogy segítők, egy sofőr, illetve más logisztikai tanácsokat adott. A nyomozást több vonalon folytatta a rendőrség. A helyszínen talált bizonyítékok mellett a sértettek személyi kapcsolatait is vizsgálták. Petőfi úgy vélte, a sértettek között egyetlen összefüggés van, a roma etnikumhoz való tartozás, ezért feltételezik a rasszista motivációt, de erről véglegesen akkor nyilatkozhat, ha a gyanúsítottak vallomást tesznek. Petőfi azt a hírt cáfolta, amely szerint a gyilkosságsorozattal kapcsolatban három új gyanúsítottat köröznének.
Bencze József országos rendőrfőkapitány az ATV-ben tegnap kijelentette: a romák elleni támadások feltételezett elkövetőinek elfogása után véget ért ez a bűncselekmény-sorozat. Lefoglaltak három gépjárművet, ám közöttük nem találtak fekete terepjárót. Valószínűsítette, hogy „még kell fegyvereket keresni”, hiszen az eddig megtaláltakat is elrejtették. A motivációra vonatkozó kérdésre úgy nyilatkozott: „van politikai előélete a csoport néhány tagjának”, de erről többet nem közölt.
A nyomszegény helyszíneken a fegyverszakértőre egyébként nehéz feladat hárult. A rendőrség a legális fegyvertartókon kívül emellett ellenőrizte az illegális fegyvereket tartó személyeket és csoportokat, így a látókörükbe kerültek fegyvercsempészek és fegyverátalakító állomások is. – Tizenhat helyszínen tartottunk házkutatást és helyszíni szemlét, hat olyan fegyver (sörétes és golyós) került elő, amely kalibere alapján akár az elkövetés eszköze is lehet – fogalmazott Petőfi Attila, aki hozzátette, jelenleg is folyik a lefoglalt fegyverek szemléje. – A szakértők először a hemogenetikus vizsgálatot végzik el, ami a fegyverek személyhez köthetőségéről ad információt. A fegyverek egyedi azonosítása, illetve a bűncselekményekhez való kötése lesz a következő lépés. – Száznegyven lőszert foglaltunk le, és Molotov-koktélok készítésére alkalmas tartozékokat is találtuk, mobiltelefont, és három autót is lefoglaltunk – sorolta a bizonyítékokat az ORFK bűnügyi igazgatója.
Két gyanúsított DNS-vizsgálata készült el tehát tegnap, ami alapján a rendőrök azt feltételezik, hogy a négyek bandájából ketten a romagyilkosság-sorozat mind a kilenc helyszínén megfordultak. (A harmadik feltételezett elkövetőt csak a galgagyörki, a negyediket pedig a tiszalöki támadással gyanúsítják.) Az NNI közleménye nem nevezi meg a konkrét személyeket, azonban a gyilkosságsorozat első- és másodrendű vádlottja a testvérpár, K. Árpád (42) és öccse, K. István (33). Ruzsbaczky Nóra ügyvéd lapunknak azt mondta, még nem tud arról, hogy védencét, K. Árpádot az összes bűncselekménnyel gyanúsítaná a hatóság.
– A gyanúsítás tényét továbbra sem kívánom pontosítani, a védencemet eddig háromszor hallgatták ki, egy esetben a személyi körülményeivel kapcsolatban tett nyilatkozatot, de ennek részleteiről nem mondhatok semmit, mert már így is túl sok információ látott napvilágot – fogalmazott az ügyvéd. Ruzsbaczky lapunknak elmondta, K. Árpádtól nem foglaltak le fegyvereket, lőszereket, és a DNS-vizsgálatról sincs információja. K. István védőjét sem tájékoztatták a rendőrök a bizonyítékokról. Lapunk úgy tudja, lehet, hogy a férfi kihallgatása a jövő hétre tolódik, azonban barátnőjét az NNI munkatársai ma hallgatják ki, ugyanúgy, ahogy azt a programszervező asszonyt is, aki a Perényi 1 bárban volt az elfogás napján.
Ha a nyomozás lezárul, és vádat emelnek a romák feltételezett gyilkosai ellen, és a bíróság el is ítéli őket, akkor életük végéig raboskodhatnak. Az emberölést öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti a törvény, csakhogy a romák elleni támadássorozat minősített eset, mert a támadásokat aljas indokból követték el, ezért akár életfogytig tartó szabadságvesztésre is ítélhetik őket.

Félelmükben kivándorolnának. Több száz aláírással ellátott kérelemmel fordultak az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnökéhez fővárosi és vidéki romák a napokban, hogy segítse kivándorlásukat a népcsoportot ért sorozattámadások és a diszkrimináció miatt – tájékoztatta az MTI-t tegnap Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke. Kolompár elmondta: roma származású emberek azt kérik tőle, hogy „olyan igazolást adjon ki számukra, hogy ők Magyarországon politikai üldözöttek, és sorozatos terrortámadásnak vannak kitéve”.