Egészségtelen életvitel és koraszülés

Kedves Németh György!
Nem tartom szerencsésnek, hogy Molnár Oszkár egy mondatát két részre bontotta: a „néhány esetben…” és „magyaroknál is…” a következő mondattal együtt egyértelműen azt jelenti, hogy magyaroknál csak néhány esetben, de a cigányok lakta településeken általánosan (ez a szó ugyan nem szerepel, de a többes szám harmadik személy használata ezt jelenti) előfordul, hogy a terhes nők… (Vihar Edelényben: a rágalom funkciói, Magyar Nemzet, szeptember 11.)
Nem kell egy buta és bizonyítékok nélküli kijelentést mentegetni (tudom, Moldova is mondott hasonlót, de ez sem bizonyíték). Orvosként gondolkodva is értelmetlen az egész: nagyon kevés gyógyszer károsítja a magzatot (bár számos esetben feltüntetik, hogy terhesek ne szedjék, de ez inkább óvatosság), a gumikalapácsos akcióhoz pedig komoly anatómiai ismeretek szükségeltetnek, és a hatás akkor sem kiszámítható: lehet, hogy az asszony elvetél vagy a gyermek olyan súlyosan károsodik, hogy intézetbe kerül, akkor pedig egy árva fillért nem kap a család, nemhogy dupla pénzt…
Az orvosi titoktartás emlegetése sem szerencsés, erre az esetre egyszerűen nem vonatkozik. Nem kell semmi különöset tenni a cigány (és nem cigány) asszonyoknak: csak folytatni a napi egy-két doboz cigarettát, esetleg az alkoholfogyasztást a terhesség alatt, és a nem éppen higiénikus körülmények között élni, és biztosított a koraszülés, a koraszülöttekben pedig a fogyatékosság sokkal gyakrabban fordul elő, ez a probléma!
Egy szó, mint száz: a jobboldali szerecsent sem kell mosdatni…
Dr. Csépe Péter,
MSc, Közegészségtani Intézet, Budapest

Tisztelt Doktor Úr!
Úgy gondolom, ön hibát követ el, ha rögtönzött élőbeszédre úgy tekint, mint ügyvéd szájából bíróság előtt vagy sajtó jelenlétében elhangzó miniszteri nyilatkozatra. Ezek esetén jogos a filológiai elemzés. Az élőbeszédben túl sok a nyelvi esetlegesség. Fogadja el tőlem, hogy az edelényi képviselő-testület ülésén elhangzottak jelentése: nagyobb gyakoriság.
Félreértette írásomat, ha azt olvasta ki belőle, hogy bárkit is mentegetnék. Azt írtam, hogy magam is kíváncsi vagyok a bizonyítékokra, mert a dolog természeténél fogva ilyen nem nagyon létezhet, még akkor sem, ha orvosok/védőnők tudnak is róla. És nem is az orvosi titoktartás a lényeg, hanem a bizonyíthatatlanság és az orvos társadalmi környezete – amit elég hosszan fejtegettem. Olyan helyzetről van szó, amelyben az orvos csak a megelőzésben és nem a megtorlásban találhatja meg szerepét. Engedjen meg egy ma már életidegen, de valamikor nagyon is életszerű példát. Egy orvos fülébe jut, hogy X. Y. magzatelhajtást folytat. Nem jelentheti fel azzal, hogy az információ abszolút megbízható forrásból származik. A dolog csak akkor bizonyítható (akkor sem mindig), ha a nő meghal vagy életét orvos menti meg. Enélkül az orvos annyit tehet, hogy úton-útfélen elmondja: (1) van lehetőség a terhesség legális, orvos által szakszerűen végzett megszakítására, (2) ha nem szakember végzi, annak végzetes következményei lehetnek, (3) a nem kívánt terhesség fogamzásgátlással megelőzhető. Elítélhetjük-e az orvost, ha nagy nyilvánosság előtt a(z illegális) magzatelhajtás felette kiterjedt voltáról beszél – bizonyítékok nélkül? Ön is tudja, én is tudom, hogy a magyar történelemben volt olyan időszak, amikor a magzatelhajtás kiterjedt volt. A kor jogvédői mondhatták volna, hogy az „anyaság szent”, és követelhették volna a bizonyítékokat.
Másrészt probléma, hogy ön nagyvárosi/értelmiségi/orvosi stb. racionalizmusával tekint egy olyan világra, amely egészen más logika, meggondolások, nézőpontok stb. szerint működik. („Több dolgok vannak földön és égen, Horatio, mintsem bölcselmetek álmodni képes” – mondotta Hamlet királyfi.) Az ön racionalizmusával magától értetődő például, hogy nem éri meg gyesért, családi pótlékért stb. gyermeket szülni. Hogy ilyen mégis történik, arról egyre több bizonyítékot hordanak össze olyanok is, akiket körülményes lenne „lerasszistázni”, például cigány szociális munkások, szociológusok stb.
Engedje meg, hogy engem ne érdekeljen a gumikalapács. Viszont elborzasszon minden olyan társadalmi jelenség, amely a nagyobb pénzbeli támogatás megszerzésére irányul akár a születendő, akár a már megszületett gyermek kárára. Hogy ilyen jelenség létezik, azt szinte biztosra veszem.
Németh György