Mozgalmas évfordulókat élünk. A határnyitás, Szent István ünnepe és a csehszlovákiai bevonulás után arra kell emlékeznünk, hogy Molotov szovjet és Ribbentrop német külügyminiszter megkötötte a korszakos kompromisszumot. Természetesen gazember volt mindkettő. A megállapodás lényege az volt, hogy a két nagyhatalom, a fölfelé ívelő Németország és a bugris Szovjetunió nem támadja meg egymást. Ehelyett a boldogtalan Lengyelországot rohanták le. Az egyezség 1939. augusztus 23-án született, hetven éve. Jó egy héttel később a németek nekimentek északi barátainknak, akiket kisvártatva Sztálin is hátba támadott. Másfél évvel később a két haramia állam egymásnak esett.
Pár szót Molotovról. Kilencvenhat évet élt, egyvégtében bolsevik, részt vett az Auróra-terrorakcióban, Sztálin elvtárs komálósa volt. Amikor a nagyvezér elhunyt (1953-ban), az új pártfőtitkár, Hruscsov javasolta eltávolítását a pártból, ez nem tett jót neki, Mongóliába nevezték ki nagykövetnek, 1962-ben a pártból is kirúgták. Molotovnak magyar vonatkozása is van, a pesti srácok ötvenhatban Molotov-koktélokat dobáltak az orosz tankokra. Ribbentrop sem egyszerű figura, Hitler csókos haverja volt, felsorolni nehéz lenne az összes bűnét, 1946-ban háborús bűnösként kivégezték. Pedig eredetileg jó haverságban volt Molotovval.
Van mire emlékeznie az utókornak. Jó lenne hinni, hogy ma már nem ilyen cégéres gazemberek döntenek egész nemzetek sorsáról.
„Arcátlanság azt állítani, hogy Ukrajna áll legközelebb az EU-tagsághoz”
