Horvát tűzszerész tragédiája

Újabb emberéletet követelt Horvátországban a délszláv háborúk idején telepített taposóakna. Ezúttal egy tűzszerész halt meg munka közben a nyugat-szlavóniai Petrinja közelében, egy erdei aknamezőn. A Zadar környékéről származó 34 éves Marin Beretin a robbanástól a helyszínen életét vesztette, társa, a 34 éves dubrovniki Gligor Maravic pedig súlyos sérülést szenvedett. Őt egy repesz találta el.

Jóllehet a Vihar hadművelet óta tizennégy év telt el, Petrinja környékén a háború még mindig szedi áldozatait, mondják a helybéliek. Tizenkét civil halt meg azóta abban az erdőben. A terep ugyanis nehezen járható, aknaszedő járművel nem lehet behatolni a fáktól, bokroktól. A robbanószerkezeteket pedig – mint az egyik nyilatkozó tűzszerész fogalmazott – csak úgy öntötték annak idején a szerbek és a horvátok, s térkép az aknák elhelyezéséről talán soha nem is létezett. A tűzszerész minden szúrása a talajba olyan, mint az orosz rulett, ecsetelte a tűzszerészek nehéz munkáját, akik életüket kockára téve dolgoznak a súlyos védőöltözékben a tűző napon, izzadságban úszva. A két hónappal ezelőtt indított aknamentesítés is sebesüléssel kezdődött. Akkor egy nap alatt kilenc gyalogsági taposóaknát találtak, de a mezőn és az erdőben becslések szerint legkevesebb 2600 bújik meg. Félő, hogy Marin Beretin nem az utolsó áldozat lesz. A Kotar-erdő valamikor a sisakiak és a petrinjaiak kedvenc kirándulóhelye volt. A háború után azonban a halál erdejének kezdték nevezni, s biztosan még sokáig meg is tartja a rettegést keltő jelzőt.
Horvátországban egyébként még 954 négyzetkilométer vár aknamentesítésre a 13 ezerből (akkora terület volt elaknásítva 1996-ban). Tizenkét megyét érint ez a súlyos gond, főleg azokat, amelyek területén a legkeményebb harcok dúltak kezdve Kelet- és Nyugat-Szlavóniától Karlovacon (Károlyváros) át Közép-Dalmáciáig, Knin és Zadar térségéig.
Az aknamentesítést 570 pirotechnikus végzi, de szakértők szerint számukat duplájára kellene emelni, ha azt szeretnék, hogy 2016-ra megtisztítsák az egész országot. Így 2050-ig sem lesznek meg vele, vélik a helyzet ismerői. Addig pedig sok ember eshet az alattomosan megbúvó fegyver áldozatául.
Eddig hetven tűzszerész vesztette életét munka közben, ennek négyszerese a polgári áldozatok száma. Az utóbbi években a helyzet e téren némileg javult, mert bevetették az aknaszedő gépeket, s ezekkel dolgoznak mindenütt, ahol a terep ezt lehetővé teszi.
A tűzszerészek fizetése a legjobb esetben is mindössze bruttó 12 000 kuna (440 ezer forint). Bérüket lenyomja, hogy a szomszédos Boszniában ugyanezt a munkát jóval olcsóbban végzik. Nemrégiben azonban sikerült kiharcolniuk, hogy egy évben tizenhat munkával töltött hónapot számoljanak el nekik. Ha ily módon gyűlik össze a testületben eltöltött harminc esztendő, akkor életkoruktól függetlenül nyugdíjba mehetnek.