Már meglökték a dominót

A cégbedőlések terén sokkal nagyobb a baj, mint korábban: az idén már több mint egyharmadával növekedett a fizetésképtelenségi eljárások száma, míg a végelszámolásoké 60 százalékkal emelkedett. Egyre több jel mutat arra, hogy a cégtörvény kiskapuit kihasználók új vállalkozások alapításával menekülnek tartozásaik elől, miközben nem működik sem a csődtörvény, sem a lánctartozások elleni szabályozás.

Már a nagyobb vállalatokat sem kíméli a cégbedőlési hullám, amelynek az év első hét hónapjában több mint 14 ezer cég esett áldozatául. Ezenbelül a hazai fizetésképtelenségi eljárások száma már meghaladta a 7500-at, ami 36 százalékos növekedést jelent a tavalyi számokhoz képest, de még ennél is elkeserítőbb a végelszámolással megszűnő cégek helyzete. A Creditreform nemzetközi követeléskezelő legfrissebb adatai szerint a legtöbbször felszámolásba átforduló eljárások száma drasztikusan, több mint 60 százalékkal ugrott meg, amely ráadásul még csak az őszre várható cégbedőlési hullám elejét jelzi. Egyelőre az alagút végét sem látni. Az eddigi adatok alapján már az első félévben a tavalyi, már amúgy is rekordmagasságú cégfelszámolások 70 százalékánál jártunk, és a lánctartozások miatt dominószerű bedőlések várhatók.
A Creditreform jelentése szerint az első félévben mindössze 15 csődeljárást indítottak, amely a 2007-ben módosított csődtörvény látványos bukását jelzi. Szakértők szerint a cégek beszállítóinak érdekeit képviselő csődeljárások terén annak ellenére sem várható javulás, hogy ősszel ismét módosul az eddig már többször is toldozott-foltozott jogszabály. A módosítás egyik legnagyobb hiányossága, hogy a csődeljárás megindításához az adós cég beleegyezésére is szükség lesz. A legtöbb követeléskezelő vállalat nemcsak a csődtörvényt hibáztatja a cégbedőlési rekordokért, hanem a cégtörvény kiskapuit is. A cégbíróságokon ugyanis jelenleg nincs olyan működőképes számítógépes rendszer, amely kimutathatná, hogy egy új vállalkozás leendő ügyvezető igazgatója korábban tevőlegesen részt vett-e gazdasági társaságok bedőlésében, így ezek a személyek sorra alapíthatják az újabb jogi társaságokat.
További probléma, hogy ameddig ugyanazon gazdasági tevékenység folytatására egyetlen tulajdonosi kör több céget is létrehozhat, addig a társaság javainak kimentése továbbra is zavartalanul folytatódhat. Jó példa erre Creditreform Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében végzett szúrópróbaszerű vizsgálata, amely korábban azt állapította meg, hogy az új alapítású cégek körében több mint 700 cég bejegyzett címe, illetve kézbesítési megbízottjának címe egyezett meg. A követeléskezelő szerint ma a lánctartozások okozzák a legtöbb társaság fizetésképtelenné válását. Becslések szerint ma Magyarországon a bejelentett hitelezői igényeknek kevesebb mint tíz százaléka térül meg a jogerősen befejezett felszámolási eljárások során.