(Pozsony)
Ismeretlen személyek a helybéliek szerint már pénteken éjfél előtt megdobálták tojással a lovas szobrot; az eseményt vizsgálja a rendőrség. A szoboravatás és az azzal kapcsolatos diplomáciai lépések nagy politikai vihart kavartak Szlovákiában. A magyar államfőt az országból kitiltó döntés hatalmas felháborodást váltott ki Révkomáromban, de a szoboravatás ünnepélyesen, incidensek nélkül zajlott le.
A szlovák politikusok nem kommentálták a tényt, hogy Sólyom László végül is nem vett részt a szobor avatóünnepségén, azaz „nem lépett Szlovákia területére a prágai tavasz leverésének az évfordulóján”. A helyi politikai élet szereplői azonban pártállástól függetlenül egyetértenek Robert Fico miniszterelnök lépésével. Politológusok szerint újabb mélypontot értek el a magyar–szlovák kapcsolatok.
*
A szlovák elemzők szinte valamennyien ezen a véleményen vannak. Michal Horsky, a Nagyszombati Egyetem tanszékvezető tanára a konfliktusért Bastrnák Tibort, Révkomárom polgármesterét teszi felelőssé, „aki a nemrég megalakult Most-Híd alapító tagjaként érthetetlen módon kizárólagos magyar ügyet akart csinálni Szent István szobrának avatásából, amikor kizárta a szlovák politikusok részvételi lehetőségét”. Másként értékeli a helyzetet Grigorij Meseznikov politológus, a pozsonyi Közkérdések Intézetének igazgatója, aki szerint „két szomszédos, szövetséges állam között semmilyen vitát nem szabadna kiváltania egy politikus magánlátogatásának”. A két politológus azonban abban egyetért, hogy a szlovák politikusok részéről „a történelmi összefüggések súlyos félreértése” a Varsói Szerződés csapatainak az inváziójával magyarázni „bármit is”. Meseznikov szerint „a szovjet megszállásra hivatkozás csak azt jelenti, hogy a jelenlegi szlovák kormány képes és kész bármilyen körülmények között kijátszani a magyarkártyát”. A vitában megszólalt egy cseh politológus, Jirí Pehe is, aki szerint „Robert Fico saját belső problémáiról próbálja elterelni a figyelmet”.
Mikulás Dzurinda, a legnagyobb szlovák ellenzéki párt, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió elnöke támogatja a tárca intézkedését, amely szerinte is „teljes egészében összhangban van a nemzetközi normákkal és a hazai jogszabályokkal, politikailag pedig indokolt volt”. Ugyanilyen véleményen van a másik ellenzéki szlovák párt, a Kereszténydemokrata Mozgalom is, Daniel Lipsic alelnök szerint „a magyar államfő egyértelmű provokációjára ugyanolyan egyértelmű választ kellett adni”. A szlovák politikusok valamennyien kifogásolták azt is, hogy a szervezők egyetlen szlovák politikust sem hívtak meg a Szent István-szobor avatóünnepségére.
Az ellenzéki szlovák pártok magatartása nem meglepő. A tavaszi államfőválasztás egyik tanulságaként ugyanis azt vonták le következtetésként, hogy Szlovákiában hatékonyan használható politikai célokra a „magyarkártya”, hiszen közös államfőjelöltjük, Iveta Radicová gyakorlatilag azért vesztette el csaknem 500 ezer szavazatnyi különbséggel a választás második fordulóját, mert a kormánykoalíciós pártok „magyarbarátnak” minősítették, aki „autonómiát ígért a magyaroknak szavazataikért”. Igaz, ez hazugság volt, s az ügyészség vizsgálja is az esetet, a politikai tanulságot azonban már le lehetett vonni az esetből. A kerületi és a parlamenti választásokra készülődve ennek megfelelően a szlovák ellenzéki pártok sem vállalják fel „a magyar ügyet”, még a józan tárgyilagosság szintjén sem. Nem is szólva arról, hogy a kerületi választások előkészületei már megkezdődtek, s Nyitrán már meg is köttetett az a „Szlovák Nagykoalíció”, amely egyértelműen a magyarok ellen irányul, az MKP regionális hatalomból való kiszorítását szolgálja.
Csáky Pál, az MKP elnöke szerint „lehetséges, hogy a szervezők körültekintőbbek lehettek volna, és hívhattak volna szlovák politikust”. De elfogadhatatlannak tartja az olyan politizálást, hogy „az egyik kézzel arcul csapom a partnerem, a másikat meg nyújtom felé” – utalt a magyar politikus a nemrégiben elfogadott szlovák államnyelvtörvényre s az arról tartó vitákra.
Tőkés László európai parlamenti képviselő ugyanakkor úgy tartja, a szlovák kormány és Európa szégyene az, amit a szabad határok átjárhatóságának dacára Sólyom Lászlóval, a Magyar Köztársaság elnökével művelt Robert Fico kabinetje. „Most megtapasztalhattuk, hogy kutyából nem lesz szalonna, ugyanis kiderült, a volt kisantantországok a rendszerváltás után is a homogenizálásra, a nemzetiségek elnyomására törekszenek.” A református püspök a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejcén vett részt azon a megemlékezésen, amellyel a magyar államiság 1009. évfordulójára emlékeztek. Bauer Edit, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) európai uniós képviselője megkövette az anyaország lakóit a szlovák kormány lépése miatt. Mint mondta, az unióban példa nélküli eset mindenképpen kiábrándító, s ez a pénteki történet nem maradhat következmények nélkül.
Koszorút helyeztek el a révkomáromi Szent István-szobornál szombaton délután a Jobbik és a Magyar Gárda képviselői. A mintegy 40 tagú csoportot Szegedi Csanád, a Jobbik alelnöke és európai parlamenti képviselője vezette.
Publicisztika a 7. oldalon
„Arcátlanság azt állítani, hogy Ukrajna áll legközelebb az EU-tagsághoz”
