Máris meggyalázták Szent István szobrát

Meggyalázták a Révkomáromban pénteken este felavatott Szent István-szobrot – közölte szombaton a Bumm.sk szlovákiai magyar hírportál. A Sólyom László köztársasági elnököt feltartóztató szlovák hatóságok eljárása miatt a magyar diplomácia a világ közvéleménye elé tárná az eseményeket, és a jövőben be kívánja hívatni a szlovák nagykövetet is. Az Európai Unió egyelőre nem reagált.

Neszméri Sándor
2009. 09. 02. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

(Pozsony)

Ismeretlen személyek a helybéliek szerint már pénteken éjfél előtt megdobálták tojással a lovas szobrot; az eseményt vizsgálja a rendőrség. A szoboravatás és az azzal kapcsolatos diplomáciai lépések nagy politikai vihart kavartak Szlovákiában. A magyar államfőt az országból kitiltó döntés hatalmas felháborodást váltott ki Révkomáromban, de a szoboravatás ünnepélyesen, incidensek nélkül zajlott le.
A szlovák politikusok nem kommentálták a tényt, hogy Sólyom László végül is nem vett részt a szobor avatóünnepségén, azaz „nem lépett Szlovákia területére a prágai tavasz leverésének az évfordulóján”. A helyi politikai élet szereplői azonban pártállástól függetlenül egyetértenek Robert Fico miniszterelnök lépésével. Politológusok szerint újabb mélypontot értek el a magyar–szlovák kapcsolatok.
*
A szlovák elemzők szinte valamennyien ezen a véleményen vannak. Michal Horsky, a Nagyszombati Egyetem tanszékvezető tanára a konfliktusért Bastrnák Tibort, Révkomárom polgármesterét teszi felelőssé, „aki a nemrég megalakult Most-Híd alapító tagjaként érthetetlen módon kizárólagos magyar ügyet akart csinálni Szent István szobrának avatásából, amikor kizárta a szlovák politikusok részvételi lehetőségét”. Másként értékeli a helyzetet Grigorij Meseznikov politológus, a pozsonyi Közkérdések Intézetének igazgatója, aki szerint „két szomszédos, szövetséges állam között semmilyen vitát nem szabadna kiváltania egy politikus magánlátogatásának”. A két politológus azonban abban egyetért, hogy a szlovák politikusok részéről „a történelmi összefüggések súlyos félreértése” a Varsói Szerződés csapatainak az inváziójával magyarázni „bármit is”. Meseznikov szerint „a szovjet megszállásra hivatkozás csak azt jelenti, hogy a jelenlegi szlovák kormány képes és kész bármilyen körülmények között kijátszani a magyarkártyát”. A vitában megszólalt egy cseh politológus, Jirí Pehe is, aki szerint „Robert Fico saját belső problémáiról próbálja elterelni a figyelmet”.
Mikulás Dzurinda, a legnagyobb szlovák ellenzéki párt, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió elnöke támogatja a tárca intézkedését, amely szerinte is „teljes egészében összhangban van a nemzetközi normákkal és a hazai jogszabályokkal, politikailag pedig indokolt volt”. Ugyanilyen véleményen van a másik ellenzéki szlovák párt, a Kereszténydemokrata Mozgalom is, Daniel Lipsic alelnök szerint „a magyar államfő egyértelmű provokációjára ugyanolyan egyértelmű választ kellett adni”. A szlovák politikusok valamennyien kifogásolták azt is, hogy a szervezők egyetlen szlovák politikust sem hívtak meg a Szent István-szobor avatóünnepségére.
Az ellenzéki szlovák pártok magatartása nem meglepő. A tavaszi államfőválasztás egyik tanulságaként ugyanis azt vonták le következtetésként, hogy Szlovákiában hatékonyan használható politikai célokra a „magyarkártya”, hiszen közös államfőjelöltjük, Iveta Radicová gyakorlatilag azért vesztette el csaknem 500 ezer szavazatnyi különbséggel a választás második fordulóját, mert a kormánykoalíciós pártok „magyarbarátnak” minősítették, aki „autonómiát ígért a magyaroknak szavazataikért”. Igaz, ez hazugság volt, s az ügyészség vizsgálja is az esetet, a politikai tanulságot azonban már le lehetett vonni az esetből. A kerületi és a parlamenti választásokra készülődve ennek megfelelően a szlovák ellenzéki pártok sem vállalják fel „a magyar ügyet”, még a józan tárgyilagosság szintjén sem. Nem is szólva arról, hogy a kerületi választások előkészületei már megkezdődtek, s Nyitrán már meg is köttetett az a „Szlovák Nagykoalíció”, amely egyértelműen a magyarok ellen irányul, az MKP regionális hatalomból való kiszorítását szolgálja.
Csáky Pál, az MKP elnöke szerint „lehetséges, hogy a szervezők körültekintőbbek lehettek volna, és hívhattak volna szlovák politikust”. De elfogadhatatlannak tartja az olyan politizálást, hogy „az egyik kézzel arcul csapom a partnerem, a másikat meg nyújtom felé” – utalt a magyar politikus a nemrégiben elfogadott szlovák államnyelvtörvényre s az arról tartó vitákra.
Tőkés László európai parlamenti képviselő ugyanakkor úgy tartja, a szlovák kormány és Európa szégyene az, amit a szabad határok átjárhatóságának dacára Sólyom Lászlóval, a Magyar Köztársaság elnökével művelt Robert Fico kabinetje. „Most megtapasztalhattuk, hogy kutyából nem lesz szalonna, ugyanis kiderült, a volt kisantantországok a rendszerváltás után is a homogenizálásra, a nemzetiségek elnyomására törekszenek.” A református püspök a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejcén vett részt azon a megemlékezésen, amellyel a magyar államiság 1009. évfordulójára emlékeztek. Bauer Edit, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) európai uniós képviselője megkövette az anyaország lakóit a szlovák kormány lépése miatt. Mint mondta, az unióban példa nélküli eset mindenképpen kiábrándító, s ez a pénteki történet nem maradhat következmények nélkül.
Koszorút helyeztek el a révkomáromi Szent István-szobornál szombaton délután a Jobbik és a Magyar Gárda képviselői. A mintegy 40 tagú csoportot Szegedi Csanád, a Jobbik alelnöke és európai parlamenti képviselője vezette.

Publicisztika a 7. oldalon

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.