Part menti városok veszélyben

Eltérő mértékben emelkedik a tengerek vízszintje egyes helyeken. Az olvadó sarkvidéki jégből származó víz többek között a gravitáció, a sűrűség, a tengeri áramlatok miatt viselkedik máshogyan bizonyos térségekben. New York a kevésbé szerencsés települések közé tartozik, ott ugyanis jóval nagyobb a vízszintemelkedés, mint máshol – állapították meg kutatók.

A globális klímaváltozás miatt a sarkvidéki jégsapkából kiolvadó víz eltérő mértékben emeli meg egyes térségekben a tengerek vízszintjét, így vannak olyan part menti települések, amelyek nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint mások – állapították meg amerikai kutatók. Az Egyesült Államok legnépesebb és az amerikai kontinens harmadik legnagyobb lélekszámú városa, a nyolcmilliós (az agglomerációval együtt 19 milliós) New York ezen kevésbé szerencsés városok közé tartozik – adta hírül a The Wall Street Journal. A témában négy tudóscsoport is kutatást végzett, megállapításaik szerint a folyamatot többek közt a gravitációs erő, a víz sűrűsége és a tengeráramlatok, valamint ezen tényezők kombinációi befolyásolják.
Jól jelzi a változást, hogy New Yorkban a metróalagutakból naponta 14 millió gallon (52,92 millió liter) vizet pumpálnak ki. Miközben a tudósok előrejelzéseik pontosításán dolgoznak, a város vezetősége megpróbálja kikísérletezni, hogyan alkalmazkodhatnak a tengerparti nagyvárosok a következő száz év éghajlati változásaihoz. A hosszú távú tervek készítőinek azonban figyelembe kell venniük, hogy a legnagyobb amerikai város átépítése hatalmas költséggel járna, viszont a klímaváltozásról készült előrejelzések bizonytalanok – emlékeztetett az MTI.
– Nem hozhatunk sok milliárd dolláros döntéseket feltételezések alapján – mondta Rohit Aggarwala, a város hosszú távú tervezési igazgatója. Mindazonáltal a szakértők a viharok idején elképzelhető dagályhullámok lehetőségére gondolva fontolgatják, nem kellene-e New York alacsonyabban fekvő pénzügyi negyedét, kikötőjét, erőműveit és metróját olyan vihargátakkal megvédeni, mint amilyen Londonban, a hollandiai Rotterdamban vagy az oroszországi Szentpéterváron épült. A New York-i kikötő körüli több milliárd dolláros védőrendszer mérnöki koncepcióit éppen a napokban vitatta meg a H209 Water Forum elnevezésű nemzetközi konferencia.

Gyengülő gleccserek. Gyorsuló ütemben olvadnak Grönland gleccserei a parthoz egyre közelebb hatoló meleg tengeráramlatok miatt – mutatták ki kutatók a közelmúltban. A meleg áramlatok korábban is a partok közelében húzódtak, az újdonság az, hogy most már elérik a parti gleccsereket is – közölte Iris Menn, a Greenpeace szakértője, aki többhetes expedíción vett rész Grönland partjainál. Az úton kiderült, hogy a sziget keleti partvidékén három gleccser is olvadásnak indult, mivel nyelvüket 0,5-3 Celsius-fokos tengervíz határolja. Ezek közül az egyik helyzete különösen aggasztó. A jégár 80 kilométer szélességű főága a tengerbe ér, s ha ez a gleccsernyelv instabillá válik és letörik az olvadás miatt, akkor az egész mögötte lévő jégtömeg utánazúdulhat.