Másfél évvel ezelőtt, még Kóka János elnökségének utolsó időszakában az SZDSZ bevásárolt ingatlanokból. Igaz ez?
– Igen.
– Ilyen jól áll anyagilag a párt? Ezzel kevesen dicsekedhetnek.
– Örököltem a helyzetet, egyelőre én sem vagyok tisztában minden részlettel.
– Azt azért csak tudja, hogy kifizették-e az ingatlanokat, vagy nyakig úsznak az adósságban…
– Néhány héten belül készül el az a részletes audit, amely alapján átfogó és egyértelmű kép rajzolódhat ki az SZDSZ pontos anyagi helyzetéről, értve ez alatt azt is, hogy mekkora a vagyon és mekkora az adósság.
– Ha lesznek arról információi, hogy – fogalmazzunk finoman – a vagyonhoz különösképpen vonzódó SZDSZ-elit milyen üzleteket bonyolított le, könnyen lehet, hogy akár súlyos dolgok is kiderülhetnek. Nem ez a fő oka annak, hogy a „régi nagyok” ennyire ön ellen vannak?
– Ingatlant vásárolni egyelőre legális folyamat. De ismétlem, nem tudom még ezeknek az ügyleteknek a hátterét, a döntésekben, de még csak azok előkészítésében sem vettem részt. Rendet kell rakni, de engem nem ez érdekel leginkább, hanem az, hogy hogyan építünk fel egy szerethető SZDSZ-t. A célom, hogy az SZDSZ egy szerényen és átláthatóan működő párt legyen.
– Az SZDSZ eddig nem arról volt híres, hogy szerény lenne és átlátható. És akkor még udvarias voltam.
– Új SZDSZ-t akarok felépíteni, ezt már mondtam. Ehhez az is hozzátartozik, hogy le kell számolni mindazokkal a képzetekkel, amelyek az idő folyamán az SZDSZ névhez kötődtek. Nem elegendő, hogy a szimpatizánsaink körében növelni igyekszünk a párt támogatottságát. Legalább ennyire fontos, hogy a társadalmi elutasítottságát csökkentsük.
– Teheti folyamatosan múlt időbe a megválasztása előtti időszakot, de most éppen amiatt a húsz év miatt van nehéz helyzetben a párt. Ne vegye sértésnek, de a kamaszos idealizmus politikai cselekvési tervnek kevés.
– Pedig higgye el, én az SZDSZ múltját lezártam július 12-én.
– Ez kevés. Az SZDSZ felépített egy hálózatot. Akik felépítették, azok önt ebben a hálóban légynek szeretnék látni, nem póknak.
– Mindenkivel szívesen dolgozom együtt, aki az új SZDSZ felépítésében is részt kíván venni.
– És aki nem áll ön mögé, annak fel is út, le is út?
– Egy ilyen sikertelen parlamenti ciklus végén, néhány hónappal a következő választások előtt óriási hiba volna párton belüli csörtékre korlátozni a liberális politizálás mozgásterét.
– Ön tényleg azt gondolta, hogy Kóka János „politikai lelkiismeretére” lehet bízni, hogy marad-e frakcióvezető vagy sem?
– Ha valaki demokrata, akkor tudomásul kell vennie, hogy a párt döntéshozó testületei megvonták tőle a bizalmat, és vissza kell adnia megbízását.
– Kóka nem adta vissza. Tehát nem demokrata?
– Ezt ön mondja.
– Az most mellékes. Az ön véleménye érdekel.
– Őt minősíti, hogy még csak válaszra sem méltatta az SZDSZ testületeinek álláspontját.
– Ha már a minősítgetésnél tartunk: ön elnöki székfoglalójában bocsánatot kért az SZDSZ bűneiért. Egyebek mellett amiatt, hogy magukra hagyták a határon túli magyarokat, illetve a vidéken, falvakban élőket. Pető Iván fel is horkant, mondván, antiszemita toposzokat hallott öntől. SZDSZ-politikus ennél durvább bélyeget nem süthet senkire.
– Magát a kifejezést, amelyet Pető Iván használt velem szemben, visszautasítom, elfogadhatatlannak tartom. A rasszizmusnak, a kirekesztésnek, így az antiszemitizmusnak is minden formáját a leghatározottabban elutasítom.
– Mégis, mire gondolhatott Pető, amikor ezt a bélyeget sütötte önre?
– Kérdezze meg tőle!
– Nem, én önt kérdezem. Csak érzett valamit, amikor ezt hallotta. Mit reagált rá?
– Azzal, hogy elutasítom mindazt, amit Pető a személyemmel kapcsolatban megfogalmazott, lezártam a témát. Nekem semmit nem kell megmagyaráznom, és nem minősítem Pető Iván szavait. Ettől függetlenül mindez nem csorbítja azon érdemeit, amelyeket a demokratikus átalakulás során szerzett.
– Pető ide vagy oda, ön szerint tehát haza, nemzet és liberalizmus megfér egymás mellett?
– A haza, a nemzet, a jó értelemben vett patriotizmus nemcsak, hogy összeegyeztethető a valódi liberális elvekkel, hanem nagyon szorosan kapcsolódik hozzájuk. Erre emlékeztet bennünket az 1867-ben alakult Szabadelvű Párt, de a mai európai liberálisok között is alapnorma a saját hazájukhoz, nemzetükhöz, patrióta érdekeikhez való ragaszkodás.
– Miért nem hallottam én ilyesmit SZDSZ-es politikustól lassan húsz éve…
– Ez a hang mindig megvolt az SZDSZ-ben. Csak éppen sokáig nem hallatszott.
– Sokak számára úgy tűnhetett, hogy egyes SZDSZ-esek szerint – kis túlzással – minden, aminek köze van a magyar nemzethez, nemzeti elkötelezettséghez, vidékhez, az már maga az antiszemitizmus. Ezen kijelentések hátterét most nem boncolgatnám, de lám, az ön személyében már egy SZDSZ-elnök is megtapasztalhatta mindezt. Bírja idegekkel?
– Napi 14-16 órát dolgozom a munkatársaimmal együtt azért, hogy új alapokra helyezzük a hazai liberalizmust. Engem ez köt le.
– Amióta ön az SZDSZ-elnök, burjánzik is a liberalizmus. Itt van rögtön a Szabadelvű Polgári Egyesület (SZPE), tele önnel szemben álló szabad demokratákkal. Új csomagolásban árulják a régi tartalmat, ön meg a saját új elképzeléseit próbálhatja eladni a lejáratott márkanévvel. Lát esélyt?
– Egyelőre az SZPE és az SZDSZ elfér egymás mellett. Az egyesület esetében hivatalosan nincs szó többről, mint egy liberális civil szervezetről, amilyenből egyébként több tucat van az országban. Azokat sem látom politikai ellenfélnek.
– Igen, de az SZPE – éppen mi írtuk meg – talán együttműködik majd az MSZP-vel, képviselői helyeket kaphat a parlamentben, és a liberalizmus felkentjeként talán majd azt mondja, hogy nincs értelme az SZDSZ-re szavazni. Az ön által vezetett párt úgysem jut mandátumhoz, ők meg beeveznek farvízen.
– A választásokig azért még van idő, az SZDSZ pedig el fog indulni, és az a cél, hogy bejusson az Országgyűlésbe. Ha netán az SZPE jelölőszervezetté válna, akkor tagjai nem vehetnek tovább részt az SZDSZ életében.
– Hogyan akar támogatást szerezni? A média húsz esztendeje feltűnően SZDSZ-barát része – itt persze a régi SZDSZ-re gondolok – nem fogadta önt a kegyeibe. A holdudvarhoz, már úgy értem, a régi SZDSZ-hez kötődő holdudvarhoz tartozó médiaszemélyiségektől, tévéktől, rádióktól, újságoktól ön kapott rendesen.
– A médiának fontos szerepe van, ez igaz. De bízom abban, hogy a programunk, valamint az, hogy személyesen is minél több embert igyekszünk elérni, utat talál majd a szavazókhoz.
– Kampány lesz, tudja…
– Ott van az internet is, például Obama kampányában döntő szerepet kapott a web2-es kommunikáció. Van mit tanulni tőlük, és fogunk is. De hiába volna jó hozzánk a média, ha nem volna mit mondanunk. Egyébként is, látja, most önnel beszélgethetek.
– Eddig is nagyon sok SZDSZ-es politikust igyekeztünk megszólaltatni, más kérdés, hogy néhány kivételtől eltekintve erre lényegében egyikőjük sem volt hajlandó.
– Nézze, nekem nem hiányzik, hogy mosolyogva alám kérdezzenek. Ha viszont invitálnak, szívesen elfogadom. De most nem a kommunikálás az első. Dolgozni kell, programot kell alkotni, szakpolitikai stratégiákat kell felállítani.
– Az SZDSZ híresen jó külföldi kapcsolati hálóval rendelkezik. Ha valahol mégis erősíteni kellene, akkor merre?
– Az Európai Unióval, illetve intézményeivel valóban jó a kapcsolatunk, ugyanígy az európai liberális pártokkal is. Ezt nagyrészt Szent-Iványi Istvánnak köszönhetjük. E területtel kiemelten fontos tartanunk a kapcsolatot. A másik ilyen terület a Kárpát-medence. Fontos, hogy felvegyük a kapcsolatot a külhoni magyarság képviselővel.
– Külhoni magyar liberálisokkal?
– Nem. Külhoni magyarokkal. Mindegy, hogy a határainkon kívül élők közül ki milyen pártállású. Mindenkivel szeretnénk párbeszédet folytatni.
– Hadd kanyarodjam vissza a házon belüli teendőihez. A parlamenti munkára, amely mégiscsak a pártszerű működés leglátványosabb terepe, mintha nem lenne semmi befolyása. Vagy tévedek? Mondjuk szokott egyeztetni Kóka Jánossal, össze lehet hangolni a párt, illetve a frakció álláspontját egyes kérdésekben?
– A frakcióból mindenkivel külön-külön törekszem párbeszédre. A képviselőcsoport 12-13 tagjával szinte rendszeresen egyeztetünk, olyanokkal is, akik nem feltétlenül értenek egyet velem mindenben. Persze van olyan is, aki nem nyitott ezekre az eszmecserékre.
– Ki?
– Neveket nem mondanék, mert nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy kialakíthatónak tartom az együttműködést.
– Nyilván azok nem állnak önnel szóba, akiknek legjobban szúrja a szemét, hogy a párt élén áll. A nevekre sem lenne nehéz tippelni, de ha nem válaszol, nem forszírozom. Ha viszont nem állnak egymással szóba, nem marad más, mint a médián keresztüli üzengetés. Az ellenfelei ezt előszeretettel alkalmazzák.
– Én meg nem alkalmazom. Ha a szakpolitikai munkacsoportjaink befejezték a programalkotó munkát, akkor majd azzal előállunk, és alternatívát kívánunk nyújtani azoknak, akik nem akarnak sem a Fideszre, sem az MSZP-re, sem a Jobbikra szavazni.
– Hány százalékra számít 2010-ben?
– A cél az európai parlamenti választásokon elért támogatottság megháromszorozása, 6,48 százalék.
– Nagyjából kétszer nagyobb részvétel mellett, mint amekkora az EP-választáson volt? Az hatszor több SZDSZ-szavazót jelent. Merész, nem mondom.
– A 2002–2006-os választóink nagy részét vissza szeretnénk szerezni. Ehhez három dolog kell. Az egyik, hogy világossá tegyük: ez nem az az SZDSZ, amelyik a Gyurcsány-kormányt végigcsinálta. A másik, ha mondunk valamit, akkor az másnap is, később is ugyanaz legyen. A harmadik pedig az, hogy a párt reális alternatívát nyújtson a konzervatívokkal, a szocialistákkal és a radikálisokkal szemben.
– Az új SZDSZ parlamentbe röpítéséhez a régi SZDSZ támogatóit akarja megnyerni? Nem értem.
– A dolog nem így néz ki. Az SZDSZ-re addig szavaztak, ameddig elhitték róla, hogy liberális értékeit és programját hitelesen képviseli. Amikor ez megszűnt – legfőképpen a Gyurcsány-kormány idején –, akkor kezdtek el nem szavazni ránk.
– A hőskor SZDSZ-generációjából, mondjuk a Kis János nevével fémjelzett kör tagjai közül tart kapcsolatot valakivel?
– Többekkel is, de nincs felhatalmazásom arra, hogy ezekről a beszélgetésekről beszámoljak.
– Nem feltétlen erőltetem, hogy neveket mondjon, de az azért érdekel, mit mondanak önnek. Kiállnak az elképzelései mellett, esetleg nemtetszésüket fejezik ki?
– Kapok bírálatokat és építő jellegű kritikákat is.
– De szűkszavú! Akkor konkrétabban kérdezek: mit gondolnak arról, hogy ön első elnöki beszédében távozásra szólította fel Kókát, és erről még a küldöttgyűlést is megszavaztatta?
– Kapok bírálatokat és építő jellegű kritikákat is.
– Ezt már mondta. Ne szerénykedjen, ígérem, azt is megírom, ha jó szót kapott.
– Igen, sokaktól kaptam hátba veregetést, amikor meghirdettem a polgári liberális alapokon újjáépítendő SZDSZ-t. És azután is, hogy megkértem Kóka Jánost, távozzon a parlamenti frakció éléről.
Martin Scorsese
Magyar színésznő forgatott Martin Scorsese sorozatában
