Lehet-e nyáron bort inni? Ha igen, akkor milyet? Könnyebbet, gyümölcsöset? Bűn, ha valaki nyáron is szereti a vörösbort? Tipikus nyári ital volt a rozé. Mostanában viszont egyre gyakrabban hallami, hogy leáldozott a rozéknak. Nem tudom így van-e, vagy csak az alkoholmentesített borokat támogató lobbi terjeszti-e. Kétségtelen, hogy ha a számokat nézzük, kevesebb rozé fogy, mint néhány évvel ezelőtt. Ez azonban vélhetően nem csupán a rozék körében jelent problémát. Nem tudom, a hazai borfogyasztási szokásokat vajon mennyire képes alakítani a tudatos borfogyasztó közösség köreiben észlelhető változás. A legnagyobb problémát – nem csak nálunk, szinte Európa-szerte – abban látom, hogy lassan a borfogyasztás és kóstolás természetes környezete szűnik meg körülöttünk. Azok a közösségek, társaságok, ahol még húsz-harminc évvel ezelőtt is leültek az emberek néhány pohár bor mellé, beszélgettek és éltek. Együtt, társaságban. Társas lényként. Rozéval a pohárban, vagy éppen olaszrizlingekkel.
A rozé az elmúlt tíz-tizenöt évben a hazai borfogyasztók között nagyon népszerű kategória lett, majd viszonylag hamar el is veszítette érzékelhető népszerűségét. Nem gondolom, hogy alulértékelt köre lenne a boroknak, de kétségtelen, hogy kevés termőhelyen veszik igazán komolyan a rozé készítést. Nálunk régi hagyománya volt a rövid ideig héjon áztatott és az erjesztés útján elindított siller boroknak, de ez többnyire a kadarka tulajdonságainak volt köszönhető.
Sok tévhittel ellentétben a rozé az asztalon nem nevezhető afféle gasztronómiai Jolly Jokernek. Az ételek mellett a legtöbb egyszerűbb rozé pont úgy fog viselkedni, mint a reduktív fehérborok. Ezeket a borokat ugyanis általában nem érlelik hordóban, gyorsan szüretelik az alapanyagot, és igyekeznek az üde, fiatalos, savhangsúlyos és gyümölcsös jegyeit minél inkább megtartani. Ez a stílus pedig a könnyedebb, egyszerűbb fogások mellett állja csak meg a helyét. Ha jó a bor tartása, számolhatunk némi zsírral is a tányéron, de nagyon komplex fogásra azért ne gondoljunk. Viszont ma is igazi jó nyári bor lehet.
A könnyű bort adó, nem ritkán illatos fajtákból készülő borok között is akad szép számmal, amit nyáron érdemes elővenni a hűtőszekrényből. Egy szép Egri csillag classicus, egy királyleányka, Cserszegi fűszeres vagy Irsai Olivér bora jól behűtve kiváló szomjoltó lehet. A fröccs készítését inkább a neutrálisabb szőlőfajták borából javaslom, az illatos borokat inkább hagyjuk a poharunkban tisztán érvényesülni.
Gyakran kérdezik, hogy vörösbort vajon illik-e jól behűtve kínálni. Általános szabály nincsen. Magától értetődő viszont, hogy itt is a bor könnyedsége, gyümölcsössége, szép savai lesznek azok, amik a kérdést eldöntik. Miért is ne lehetne egy eleven kadarkát, könnyed portugiesert vagy akár egy nem túl koncentrált kékfrankost hidegen kínálni.
Nyilván maga az alacsony hőmérséklet megakadályozza azt, hogy a borunk teljes egészében és szépen kinyíljon. Egyértelmű, hogy ilyenkor a borok szomjoltó vagy ételkísérő funkciója lép előtérbe és nem egyetemi szintű borleírás készítése a cél. Azért arra érdemes figyelni, hogy a karakterét a bor megtartsa, ne érezzük benne a jéghegyeket.
A fröccsről sokszor és sok helyen írtunk már. Talán az egyik leginkább használható nyári szomjoltó. De vannak ma már legalább ennyire jó alternatívák, ráadásul alkoholmentesen. Egyre népszerűbben ugyanis azok a mustok, amelyeket széndioxiddal palackoznak. Magyarul teljesen tiszta, csak gyümölcs van benne, nem megy át durva kémiai beavatkozásokon és jó esetben az íze is kiváló lehet. Jobb híján sokszor ezeket alkoholmentes pezsgőnek nevezik, de ez az elnevezés megtévesztő. Érdemes alaposan tanulmányozni a hátcímkéket! Amúgy, ha azt gondolnánk, hogy ez egy teljesen új divat akkor azt kell mondjam: ez tévedés. Német földön már jó száz éve készítenek alkoholmentes pezsgőket. Szőlőlé, víz és széndioxid. Bevált recept a nehezebb napokra.
De ma már találunk a kedvelt olasz Prosecco-k termőterületéről is igazán barátságos, könnyed, tiszta és jól iható tételeket. A hazai kínálat is szépen alakul, Tokaj is kínál egyre több mustot, szőlőlé alapú alkoholmentes italt. A magam részéről ezeket az alternatívákat sokkal többre értékelem, mint a már alkoholos erjedésen keresztül ment borok utólagos alkoholmentesítésének eredményeit. Ezek között egyelőre sokkal nehezebb igazán kellemesen fogyasztható tételt találni.
De a nyárra van más alkoholmentes alternatíva is. Amúgy sok alkoholmentes ital nagyon kis mennyiségben tartalmaz alkoholt (0,4-0,5%) - de ugyanez igaz néhány élelmiszerre is, például a nagyon érett gyümölcsökre, joghurtokra vagy éppen az ecetfélékre. Ha tehát valaki feltétlenül el szeretné kerülni még az ilyen kis mennyiségű alkohollal való találkozást is, jó, ha tájékozódik. Az erjesztett egres, a sárgabarack, a levendula és a Yunnan vagy pu erh tea, meglehetősen elismert alapanyagok ma már. Mivel igényes – és persze nem olcsó – italokról van szó, a termelői háttér itt legalább annyira fontos és egyben dokumentálható, mint egy biokertészet termékeinél vagy natúr bor készítésénél. Az eredmény alkoholmentes ital, akárcsak az egyre népszerűbb mocktail-ok köre. A mocktail általában jéggel készített ital, amelyet különböző összetevők (például gyümölcslé, gyógynövények és szódavíz) felhasználásával, de alkohol nélkül készítenek, egyszerűen alkoholmentes koktél. London bárjainak és sajnos egyre csökkenőben lévő kocsmáinak a kínálata mocktailokban is igen jelentős. Legyünk hát kreatívak. Ha van jó alapanyagunk, gyümölcsök, fűszerek, jó teák, bátran álljunk neki a kísérletezésnek.
De azért ne feledjük: egy pohár igazán szép üde, izgalmas, jól behűtött magyar bornál nyáron sem tudunk jobbat ajánlani!
