A transzatlanti együttműködésnek nincs alternatívája Magyarország és egész Közép-Európa számára.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A legfontosabb azonban, hogy
a transzatlanti térség biztonsága hosszú távon csak Vancouvertől Vlagyivosztokig képzelhető el. Oroszország nem lehet ellenség. Már mások is felismerték, hogy Moszkvával kereskedni, nem háborúzni kell. Összeköt bennünket a nem alapvető eltérések mellett is közös kultúra és az egymásrautaltság a világ fent említett számos kihívásával szemben.
Az északi félteke biztonsági struktúrájának három pilléren kell állnia: Egyesült Államok/Kanada, Európai Unió és Oroszország.
A partnerség gondolata az orosz medvével nem teljesen újkeletű. 1990 és 1998 között az Országgyűlés képviseletében részt vettem az észak-atlanti közgyűlés, mai nevén NATO parlamenti közgyűlés munkájában. A Szovjetunió szétesése után néhány évvel napirendre került a kérdés, hogyan lehetne a volt ellenségből partnert csinálni, együttműködni az új, demokratikus Oroszországgal.
Komoly előkészítő munka után 1997 májusában Párizsban írták alá a NATO és Oroszország közötti kölcsönös kapcsolatok, együttműködés és biztonság alapokmányát.
A megállapodás kimondja: „Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete és tagállamai egyrészről, és az Orosz Föderáció másrészről – a további hivatkozásokban mint NATO és Oroszország – a legmagasabb politikai szinten tett tartós politikai kötelezettségvállalásra alapozva, a demokrácia és a biztonsági együttműködés elveire épülő maradandó és teljes békét fog együttesen kiépíteni az Euro-atlanti térségben. A NATO és Oroszország nem tekinti egymást ellenségnek. Közös céljuk a múlt örökségét jelentő korábbi szembenállás és versengés felszámolása, valamint a kölcsönös bizalom és együttműködés erősítése.”
Ez került le a napirendről 2007 táján Ukrajna NATO-tagságának lebegtetésétől kezdve fokozatosan a – feltehetően amerikai titkosszolgálatok által előkészített – 2014-es majdani narancsos forradalomig, az oroszbarát ukrán kormány megdöntéséig. Ezt követte a Krím félsziget orosz megszállása és törvénytelennek ítélt bekebelezése. Most, az orosz–ukrán háború negyedik évében végre felcsillant a béke reménye. Ha a józan ész győz ezekben a hónapokban, akkor a fegyverszünet után egy igazságos békeszerződés születhet. Ezek után már vissza lehet térni az 1997-es párizsi megállapodás szellemiségéhez.
A szerző volt országgyűlési képviselő, nyugalmazott diplomata
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
LANGY ESŐK JÖNNEK – A bálnát egy mesterséges medencével vették körbe, és el tudták indítani a nyílt tenger felé.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!