idezojelek

Együttműködés kell a NATO és Oroszország között

A transzatlanti együttműködésnek nincs alternatívája Magyarország és egész Közép-Európa számára.

Csóti György avatarja
Csóti György
Cikk kép: undefined
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A legfontosabb azonban, hogy 

a transzatlanti térség biztonsága hosszú távon csak Vancouvertől Vlagyivosztokig képzelhető el. Oroszország nem lehet ellenség. Már mások is felismerték, hogy Moszkvával kereskedni, nem háborúzni kell. Összeköt bennünket a nem alapvető eltérések mellett is közös kultúra és az egymásrautaltság a világ fent említett számos kihívásával szemben. 

Az északi félteke biztonsági struktúrájának három pilléren kell állnia: Egyesült Államok/Kanada, Európai Unió és Oroszország.

A partnerség gondolata az orosz medvével nem teljesen újkeletű. 1990 és 1998 között az Országgyűlés képviseletében részt vettem az észak-atlanti közgyűlés, mai nevén NATO parlamenti közgyűlés munkájában. A Szovjetunió szétesése után néhány évvel napirendre került a kérdés, hogyan lehetne a volt ellenségből partnert csinálni, együttműködni az új, demokratikus Oroszországgal.

 Komoly előkészítő munka után 1997 májusában Párizsban írták alá a NATO és Oroszország közötti kölcsönös kapcsolatok, együttműködés és biztonság alapokmányát.

 A megállapodás kimondja: „Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete és tagállamai egyrészről, és az Orosz Föderáció másrészről – a további hivatkozásokban mint NATO és Oroszország – a legmagasabb politikai szinten tett tartós politikai kötelezettségvállalásra alapozva, a demokrácia és a biztonsági együttműködés elveire épülő maradandó és teljes békét fog együttesen kiépíteni az Euro-atlanti térségben. A NATO és Oroszország nem tekinti egymást ellenségnek. Közös céljuk a múlt örökségét jelentő korábbi szembenállás és versengés felszámolása, valamint a kölcsönös bizalom és együttműködés erősítése.”

Ez került le a napirendről 2007 táján Ukrajna NATO-tagságának lebegtetésétől kezdve fokozatosan a – feltehetően amerikai titkosszolgálatok által előkészített – 2014-es majdani narancsos forradalomig, az oroszbarát ukrán kormány megdöntéséig. Ezt követte a Krím félsziget orosz megszállása és törvénytelennek ítélt bekebelezése. Most, az orosz–ukrán háború negyedik évében végre felcsillant a béke reménye. Ha a józan ész győz ezekben a hónapokban, akkor a fegyverszünet után egy igazságos békeszerződés születhet. Ezek után már vissza lehet térni az 1997-es párizsi megállapodás szellemiségéhez.

A szerző volt országgyűlési képviselő, nyugalmazott diplomata
 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.