A boszniai szerbek vezetőit az ügyészség az alkotmányos rend megsértésével gyanúsítja. Dodikot, aki három évtizede a boszniai szerbek vezetője, szeparatista kijelentései és a Bosznia-Hercegovina szétverését célzó lépések miatt nem jogerősen idén februárban egyéves börtönbüntetésre ítélték, és hat évre eltiltották az elnöki hivataltól. Az ítélet után Dodik arról beszélt, hogy nincs többé Bosznia-Hercegovina, a boszniai szerb nemzetgyűlés pedig arról fogadott el határozatot, hogy nem ismeri el a föderális ország bíróságát és ügyészségét. Dodik állítólag azt is kijelentette, ha az ENSZ-főmegbízott, a német Christian Schmidt a Szerb Köztársaság területére lép, azonnal letartóztatják. Ezek után ki meri azt állítani, hogy Bosznia-Hercegovina működő államalakulat?
Mi lenne a megoldás? Nagy vonalakban vizsgáljuk meg az ország etnikai összetételét! A társnemzetek érzékeny nemzeti politikája miatt 1991 óta nem rendeztek népszámlálást, csak az egymásnak ellentmondó becslésekre lehet hagyatkozni. Az akkori adatok szerint a lakosság 48 százaléka volt bosnyák, harminc százaléka szerb, 22 százaléka horvát. Ha ránézünk az etnikai térképre, meglepően könnyű a helyzet. Az ország két entitásból áll. A Szerb Köztársaságban túlnyomórészt szerbek élnek. Itt csupán arról kellene népszavazást tartani: önálló államot kívánnak vagy Szerbiához szeretnének csatlakozni. A Bosznia-hercegovinai Föderációban már bonyolultabb a helyzet, de itt sem reménytelen.
A horvátok túlnyomó része a Horvátország dalmáciai partszakaszával összefüggő területen él. Nekik úgy szólna a népszavazás kérdése, a föderációban maradnának egyenrangú államalkotó társnemzetként vagy az anyaországukhoz csatlakoznának. A föderációban élő bosnyákok egy új alkotmányról szavaznának, mely a területükön élő horvátoknak társnemzeti státust, a szerbeknek pedig területi autonómiát biztosítana. A délen élő horvátok kiválása esetén a Sipovo és Kupres közötti térségben, a Szerb Köztársaság határa mentén megfelelő szélességű terület a Bosznia-hercegovinai Föderáció része maradna. (Célszerűen ennek az államalakulatnak a neve egyszerűen Bosznia lehetne. De erről is népszavazás döntsön.)
Az egész folyamatot bárki kezdeményezheti, de el kell nyerni hozzá az Európai Unió Tanácsának, az Egyesült Államoknak és Oroszországnak az egyetértését. A népszavazásokat pedig az EBESZ égisze alatt kell megejteni.
Nem kell félni attól, hogy ez esetleg precedenst teremt. Ha van vagy keletkezik máshol is ilyen jellegű konfliktus, hasonlóan kell eljárni. Nem elfedni, hanem kezelni kell a bajokat. A társadalom ilyen szempontból hasonlít az emberi szervezethez. Minél előbb kezeljük a betegséget, annál gyorsabb és könnyebb a gyógyulás. A hanyagság pedig végzetes lehet. Másrészt ne felejtsük el, már eddig is történtek határmódosítások a közelmúltban. Például de jure Koszovó nemzetközileg elismert önálló állammá válása, de facto pedig Krím egyoldalúan Oroszországhoz csatolása, ami már szintén véglegesnek tekinthető.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!