Ezután megcsodáltuk az 1807-ben alapított első Erdészettudományi Tanszék, Petőfi Sándor és Mikszáth Kálmán emléktábláját, majd a Prijemny Oddich panzió éttermébe tértünk be, ahol a tulajdonosok Puebla régióból származó barátjának, Iván Téllez-nek autentikus mexikói receptjei alapján készült ételeket kóstolhattunk volna a sör mellé, de a szakácsnak épp szabadnapja volt. Maradtunk a sörnél korcsolya nélkül. 12-es dobozos Urpinert és csapolt Pilsner Urquell-t ittunk. Ezután a Ruin bárba néztünk be, amiről már szóltam.
Miután megnéztük a várat, betértünk a Lemberg bisztróba, ahol kedves kiszolgálás, szeretnivaló atmoszféra és kellemes háttérzene fogadott. Az étlapon kreatív vegetariánus ételek különféle nációk ihletésében, nem állom meg, hogy fel ne soroljam, ilyen színes egyveleget nem láttam még sehol. Az étlap sorrendje szerint az inspirációs források: Kína, Vietnám, Korea, Üzbegisztán, Thaiföld, Egyesült Államok, Zanzibár, Japán, Ukrajna, Olaszország, Izrael, Szlovákia és Azerbajdzsán. Jelmondatuk: „Az élet túl rövid ahhoz, hogy unalmas ételeket együnk”. Kóstoltunk is kettőt kreációik közül, Sarah tánti répapürével körített izraeli falafelét, valamint a „Lobio Rumili” nevű kaukázusi fűszerezésű, korianderes, paradicsomos babételt.
Egy vegetariánus fogás próbája az, hogy kóstolva hiányérzete van-e az embernek vagy sem.
Itt nem volt. A rozsnyói Ikkona főzde három sörét ittuk mellé, a helyet pedig beillesztettük a kifejezetten ajánlott kategóriába.
A Klopacka teázóban megtaláltuk az alapprofiltól eltérő italokat, tartanak ugyanis a teák és kávék mellett alkoholmentes gyömbérsört, helyi pálinkát és gyomorkeserűt. Itt is magyar menüvel örvendeztettek meg minket, akárcsak a Dumbier-ben. Az egyedi hangulatú hely a város egyik legrégibb és legismertebb, 1764-ben elkészült épületében működik, amely eredetileg a bányászok „időjelző tornya” volt. A ház tornyában egy fakalapácsos dobszerkezet, a „klopáčka” kapott helyet, amelyet a bányászok figyelmeztetésére használtak. A kopogással jelezték, hogy mikor kell a műszakba indulni, mikor van bányaszerencsétlenség, netán tűz, vagy más, a közösség szempontjából fontos esemény. Mondhatni, hogy a jelzőtorony a bányaváros életének ritmusát adta, a harangokhoz hasonló funkciót betöltve. E teázó mellett található a Glaus étterem, melyről már beszámoltam.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!