Vissza a börtönbe

Ismét visszakerül a börtönbe az államfői kegyelemmel szabadult Verena Becker. A kriminalisztika fejlődésének köszönhetően ugyanis bizonyítható, hogy köze volt Siegfried Buback szövetségi főállamügyész 1977-es karlsruhei meggyilkolásához, ami egyben azt is jelenti, a jelenleg 57 éves Becker a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) szűk belső köréhez tartozott.

Három vélt tettest ítéltek életfogytiglani szabadságvesztésre a Siegfried Buback elleni merénylet vádjával anélkül, hogy kiderült volna, ki is volt az a két személy azon a Suzuki motorkerékpáron, amelyről leadták a halálos lövéseket a főállamügyész szolgálati kocsijára. A Knut Folkerts, Christian Klar, Brigitte Mohnhaupt triót sújtó döntés végig gyenge lábakon állt. Utólag például kiderült, hogy a merénylet napján Knut Folkerts például nem is tartózkodott az NSZK-ban. Az igazságszolgáltatás most Verena Beckertől reméli, hogy hosszú évek elteltével végre sikerül felderíteni e gyilkosságot.
Az életfogytiglanra ítélt Becker tizenkét évi börtön után hihetően tudta bizonyítani, végérvényesen lemondott a városi gerillák fegyveres harcáról. Ezt követően Richard von Weizsäcker államelnök megkegyelmezett neki. A szabadon bocsátott Becker álnéven Berlinben él, RAF-os múltját azonban nem sikerült végérvényesen lezárnia. Az államügyészség újabb nyomozást indított ellene, mert a nagyot fejlődött kriminológiai technika lehetőséget nyújt arra, hogy rábizonyítsák, aktív szerepet játszott a Buback elleni merénylet előkészítésében. A nyomozók a RAF „beismerő” leveleinek a sajtóhoz elküldött borítékain Becker DNS-nyomaira bukkant, amelyek bizonyítják, tagja volt a terroristák legfelsőbb parancsnoki szervének, és így pontosan ismernie kell a tetteseket is.
Beckert így a nyomozók tovább figyelték, és néhány héttel ezelőtt lehallgatták egyik telefonbeszélgetését. Ebben bizalmasainak egyikével arról az elhatározásáról beszélt, hogy írásban foglalja össze emlékeit a RAF-terrorizmus nyomasztó éveiről, egyelőre a számítógép számára. Az ügyészség ezt követően várakozó álláspontra helyezkedett, nyilvánvalóan azért, hogy időt adjon Beckernek emlékei rögzítésére. Néhány nappal ezelőtt viszont a nyomozók átfésülték a lakását, és lefoglaltak egy laptopot, valamint két számítógépet. Ezek kiértékelése után Beckert tegnap le is tartóztatták.
A DNS-nyomok alátámasztják a főállamügyész fiának, Michael Bubacknak azt a meggyőződését, hogy Verena Becker az első számú gyanúsított, aki ellen csak visszafogottan folyt a nyomozás, mert mint a titkosszolgálat informátorát, fedezni akarták. Ezt megerősíti az SWR rádió- és tévéállomás birtokába jutott Stasi-okmány, miszerint a nyugatnémet titkosszolgálat 1972-ben „megdolgozta” Beckert.
A baloldali ideológiájú terrorista szervezet 1971 és 1993 között több mint harminc gyilkosságot követett el. A Buback-merénylet vezette be a „véres őszt”. Becker egy berlini angol vitorlásklub elleni robbantással kapcsolódott be a RAF akcióiba. Ezt követően letartóztatták. Peter Lorenz CDU-politikus elrablásával a RAF kikényszerítette szabadon bocsátását, és Becker elmenekült Jemenbe. Onnan visszatérve két súlyos sebesülttel járó lövöldözés után vették ismét őrizetbe, s celláját a willichi fegyházban 1989 novemberében foglalta el.