Bedőlhetnek az önkormányzatok

Minden eddiginél magasabb összeget, bruttó 160 milliárd forintot vonna el a kabinet az önkormányzatoktól, amelyek az állami szolgáltatások több mint háromnegyedét nyújtják. A legtöbbet az iskolákon spórolnának, de még az uniós támogatások önrészét is megnyirbálnák. A szakbizottság ülésén az SZDSZ igennel szavazott a megszorításra, amelyet tavaly a valutaalapnak ígért meg a Gyurcsány-kormány.

Szabó Anna
2009. 10. 10. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az eddigi tájékoztatásoknál jóval magasabb összeget, bruttó 160 milliárd forintot vonhat el a településektől a kabinet, mivel a már bejelentett, 120 milliárd forintosnak mondott megszorításban nem szerepel az áfaemelésből származó többletkiadás, másrészt a bevételi elvárások megalapozatlanok.
Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság tegnapi ülésén a szocialista párt és az SZDSZ képviselői vitára alkalmasnak találták a 2010-es költségvetés tervezetét, amely az iskolákon, a rászoruló gyermekek étkeztetésén, az idősek szociális ellátásán, a lakástámogatásokon, de még az árvízvédelmen is spórol.
A kormányszóvivő ugyanakkor a tegnapi tájékoztatóján közölte, hogy a szegény és a hátrányos helyzetű gyerekek étkeztetésének támogatása nem változik, vagyis ez jövőre is ingyenes marad a számukra.
*
A Nemzetközi Valutaalapnak tavaly ősszel beígért megszorítások javát érintő területhez tartozó szakbizottságban csak úgy mehetett át 14:12 arányban a jövő évi költségvetés, hogy az SZDSZ képviselője, Geberle Erzsébet nem tartotta fontosnak, hogy eljöjjön az ülésre, s a testület szocialista elnökét, Gy. Németh Erzsébetet bízta meg, hogy helyette is igennel szavazzon. Az ülésen külsősként résztvevő Gulyás József SZDSZ-es képviselő lapunk kérdésére elmondta: ebben a formában nem bólintana rá a megszorításokra, inkább tartózkodott volna, a szavazati jogot jelentő megbízással azonban nem rendelkezett.
A Pénzügyminisztérium (PM) képviselői az elvonások tételes ismertetésekor elismerték: nem számolták bele a megszorításba az áfaemelésből adódó többletköltségeket, s a négy százalék feletti inflációval sem kalkuláltak. Rozsi Éva Judit, a Pénzügyminisztérium (PM) főosztályvezetője az oktatási támogatások megnyirbálásával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „a jövő évi költségvetés a nagyobb térítési díj beszedésének lehetőségét teremti meg”. A megszorítás nemcsak a kiadások alulbecsülése, hanem a bevételi oldal túltervezése miatt is jóval nagyobb lesz a korábban beharangozottnál. Erre Lóránt Zoltán, az Állami Számvevőszék főigazgatója hívta fel a figyelmet: véleménye szerint megalapozatlan optimizmusra utal, hogy több iparűzésiadó-bevétellel számol a PM, holott a gazdaság jövőre még az ideihez képest is visszaesést produlál. A számvevők szerint az irreális bevételi elvárások mellett további kockázatot jelent, hogy a munkanélküliek számának növekedésével párhuzamosan emelkednek az önkormányzatok kiadásai és a szociálisan nehéz helyzetbe kerülők száma. Az Állami Számvevőszék éppen ezért hiányolta, hogy a településeket érintő minden eddiginél súlyosabb megszorítások betervezése előtt nem készített a kormány hatástanulmányokat és háttérszámításokat. A legtöbb település szinte egyetlen bevételi forrása az állami támogatás, így a kockázatos büdzsé miatt akár jövő nyárra kifogyhat az önkormányzatok több kerete is. A szektor ráadásul 2006 óta forráskivonással néz szembe: a személyi adó-visszatérítés aránya évről évre csökken, az önkormányzatok hiánya nő, adósságuk ugrásszerűen emelkedett az utóbbi években. A bizottság fideszes képviselői szerint választási költségvetés lesz a 2010-es, mivel a problémák legnagyobb részét és az ebből adódó feszültségeket áthárítja a többségében ellenzéki településekre, ráadásul a források az új kormány idején fogynak majd el. Véleményük szerint embertelen, cinikus, méltánytalan és igazságtalan a büdzsé, amely a kormánypárti képviselők szerint ugyanakkor a felelősség költségvetésének neveztek.
Az ellenzéki képviselők a költségvetés másik hibájának az uniós támogatási beruházások hazai önrészének megkurtítását rótták fel, noha ezek a fejlesztések a gazdaság talpra állításában fontos szerepet játszhatnának.

Az AB elé kerülhet a büdzsé. A költségvetés nem teremti meg a lehetőségét annak, hogy az ország gazdasága tartós, stabil növekedési pályára kerüljön, nem segíti az új munkahelyek létrejöttét, nem ösztönzi a beruházásokat, nem javítja a lakosság életkörülményeit – hangsúlyozta Varga Mihály tegnapi sajtótájékoztatóján, hozzáfűzve: a csomag alkalmatlan arra, hogy a parlament érdemi vitát folytasson le róla. Varga úgy látja, a büdzsé gazdaságpolitikai elemei, a megszorítások, a zárolások nem változtak, csak most nem Gyurcsány-, hanem Bajnai-csomagnak hívják.
A volt pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy az elmúlt egy évben százezerrel nőtt a munkanélküliek száma, és a Bajnai-csomag csak tovább ront e helyzeten, mert a megszorításokkal további beruházások lehetőségét veszi el. Jövőre tovább romolhat a lakosság életszínvonala – figyelmeztetett Varga, megjegyezve: a reálbérek 2,1 százalékkal csökkentek az első fél évben, de jövőre sem tartalmaz ígéretet a költségvetés azok emelésére.
A Fidesz alelnöke nyomatékosította: az államadósság eléri a GDP 80 százalékát, az ország eladósodása is tovább folytatódik, és versenyképességet javító intézkedéseket sem tartalmaz a büdzséjavaslat. A politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy az Állami Számvevőszék megfogalmazta, felelőtlen gazdálkodást folytat a kormány a nemzeti vagyonnal, a közpénzekkel.
A fideszes honatya ugyanakkor közölte: a kormány tervei szerint csökken az iskolai kedvezményes étkeztetés normatív támogatása, és drasztikus lesz a fűtéstámogatás-megvonás is, s ezek mellett a közlekedési, egészségügyi megszorítások is jelentősen ronthatnak a családok helyzetén.
A Magyar Nemzet kérdésére, miszerint a büdzsé elfogadása esetén, annak alkotmányos alapjogokat sértő passzusai ügyében mit tehet az ellenzék, Varga úgy reagált: minden eszközt felhasználnak azért, hogy ez a költségvetés ne szülessen meg, hiszen bíznak abban, a parlamenti vita során meg tudják győzni a kormánypárti képviselőket, hogy ez egy rossz költségvetés. A Fidesz-alelnök közlése szerint ha mégis meglesz a költségvetés november 30-i elfogadásához a parlamenti többség, akkor mérlegelni fogják, milyen eszközöket alkalmazzanak, az egyik szóba jöhető eszköz pedig az Alkotmánybíróság (AB) megkeresése lehet. (Zs. Cs.)

Vezércikk a 7. oldalon

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.