Új törvény a hungaricumok védelmére

A hungaricumok védelmében egy munkacsoport az év végére törvényjavaslatot készít elő – mondta lapunknak Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke. A törvény azért szükséges, mert jelenleg nincsenek rendszerezve kultúránk értékei. Ugyanakkor egyes uniós országok már sajátjukként védették le például a magyar szürkemarhát vagy a kürtőskalácsot. Gondot okoz az is, hogy mind több, valódi értékkel nem bíró termékre alkalmazzák a hungaricum kifejezést.

Velkei Tamás
2009. 10. 09. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kaotikus a helyzet a hungaricumokkal kapcsolatban – figyelmeztetett Birinyi József népzenekutató, a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek társelnöke, akit Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke kért fel tanácsadói szerepkör betöltésére. A tudós kifejtette: a ma ismert és fellelhető „hungaricumok” 35-40 százaléka pejoratív tartalommal bír. Idesorolta többek között az egyik kereskedelmi csatorna hungaricumokat gyalázó rajzfilmsorozatát. A valódi hungaricumok közé szerinte csak a nemzetközi elismertségű szellemi, fizikai, természeti értékeinket illene sorolnunk.
Célként egy Kárpát-medencei hungaricumpiramis megalkotását jelölte meg, amelynek alján a helyi jelentőségű értékek kapnak helyet, felette a megyei, regionális örökségeinket jegyeznénk. Ezek azonban még nem használhatnák a hungaricum védjegyet, csak a piramis csúcsán álló, Kárpát-medencebeli értékek.
Európában jelenleg csak a Pick és a Herz téliszalámiját jegyezték be hungaricumként, míg további tizenkét termék van várólistán. – Eközben az olaszok már levédették a magyar szürkemarhát, a szlovákok pedig a kürtőskalácsot, noha a két érték bizonyíthatóan Magyarországról, illetve Erdélyből került az említett országokba – tette hozzá Birinyi József.
A tokaji bor ugyan még nem európai hungaricum, de oltalommal védett, így a borvidéken kívül más nem használhatja a Tokaji elnevezést. Ezzel azonban a felvidéki magyar borászok kerültek nehezebb helyzetbe. Az új törvény rajtuk is segíteni kíván majd, akárcsak a partiumi Szatmár pálinkafőzőin.
Lezsák Sándor utalt arra, hogy a hungaricum kifejezés divatos szó lett, így fennáll a devalválódás veszélye. – Az új törvényjavaslat lehetővé teszi a helyi értékek jobb megbecsülését és a valódi hungaricumok nemzetközi elismerését, uniós támogatását is – jelentette ki az Országgyűlés alelnöke, hozzátéve, hogy 2010 januárjában, a magyar kultúra napján a javaslatot a hungaricumok helyzetéről és lehetőségeiről rendezendő konferencia résztvevői is olvashatják. Az Országgyűlés 2008-as, a „hungaricumok védelméről” szóló határozata a hungaricumokat olyan sajátos magyar termékekként definiálta, amelyek tulajdonságai között lényeges és kiemelkedő a magyar nemzeti jelleg, és amelyek természeti adottságainkkal, őshonos fajtáinkkal, termelési-tenyésztési hagyományainkkal összefüggésben sajátosan magyar ismérvekkel rendelkeznek. A hungaricumok magyarságra jellemző mivoltukkal, különlegességükkel, minőségükkel jelentősen öregbítik hírnevünket.
Az országgyűlési határozat azt is megállapította: a Kárpát-medence magyarlakta vidékein számtalan érték halmozódott fel, amelyek szellemi vagy éppen élelmiszer-ipari termékként túlélték a változó világ nehézségeit. Számbavételük a mai felgyorsult, globalizálódó világban különösen fontossá váltak.
Az Országgyűlés kinyilvánította, hogy a hungaricumok megőrzendő, egyedülálló nemzeti értéket képviselnek, egyben felkérte a kormányt, hogy a hungaricumokat rendszerezze, valamint tárja fel megőrzésük és hasznosításuk lehetőségeit. A parlament azt is kérte a kormánytól, hogy ösztönözze az agrártermékek eredetmegjelölései és földrajzi jelzései közösségi oltalmának megszerzését, valamint a hagyományos, különleges tulajdonságú termékek közösségi elismerését.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, Gőgös Zoltán a 2008-as országgyűlési határozat végrehajtásáról szólva elmondta: leltárt készítenek a Kárpát-medencei magyar értékekről. Ennek során Bács-Kiskun és Veszprém megyében már elkészült az értékfeltáró munka, Csongrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében októberre várható a kutatás befejezése. Az értékfelméréssel jövő júniusra szeretnének végezni.
A közvélekedés szerint a kiváló minőségű és a hagyományosan különleges tulajdonsággal rendelkező élelmiszerek közé tartozik a tokaji bor, a makói hagyma, a kalocsai és a szegedi fűszerpaprika-őrlemény, a szatmári és a békési szilva-, a kecskeméti barack-, a szabolcsi almapálinka, a Pick és a Herz téliszalámi, a gyulai és a csabai kolbász, vagy a szikvíz. Ugyancsak idesorolható a magyar rackajuh, a szürkemarha, a magyar szőlő-, kutya- és lófajták, de hungaricum a herendi porcelán, a halasi csipke, a magyar népmese, a Pető Intézet gyógymódja vagy a Kodály-módszer is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.