Hivatalosan is megerősítették a minap Kijevben azt az első hallásra hihetetlennek tűnő hírt, miszerint az ukrajnai magyar és más nemzetiségi iskolákat a következő tanévtől kezdve azért nem látják el anyanyelven írott tankönyvekkel, mert fokozatosan ukrán nyelvű oktatásra kell átállniuk. A kijevi kormány 2008-ban kiadott 461. számú rendelete egyébként nyíltan célul tűzte ki, hogy fokozatosan az állam nyelvére állítja át az Ukrajnában élő kisebbségek iskolai oktatását. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke szerint az intézkedéssel ellehetetlenül az ukrajnai magyar oktatás. „A kisebbségi jogokat biztosító törvények léteznek, amelyek követik az európai normákat. Ezeket azonban rendeletekkel felülírják. Rosszabb a helyzet, mint Szlovákiában” – fogalmazott Orosz Ildikó az FN.hunak.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint tűrhetetlen az agresszív ukrán homogenizációs folyamat. A fideszes politikus Bukaresttel közösen lépne fel Kijev „pimasz magatartása” ellen. Ukrajnában 160 ezres magyar közösség él, s nagyjából ugyanennyire tehető a románok létszáma. Bár viszonylag népes kisebbségekről van szó, ukrajnai viszonylatban külön-külön csak az összlakosság 0,3 százalékát teszik ki, így érdekérvényesítési erejük elhanyagolható. Tegnap Budapesten egyeztetett a bukaresti parlament külügyi bizottságának küldöttsége, amelyet Borbély László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselője vezetett. A tárgyaláson terítékre került az ukrajnai kérdés is, s a romániai delegáció tagjai szintén fontosnak tartották az ukrajnai magyar és román kisebbség helyzetét.
origo.hu
Egy egész jó fizetés után kritizálja az egészségügyet a Tisza párti Kulja András
