Kertész Imre: javított kiadás

Kertész Imre tegnap ismét nyilatkozott a Die Weltnek. A Nobel-díjas író hamisítással vádolta meg lapunkat, a Népszabadságot és a 168 Órát. Állítása szerint a magyar médiában kiforgatva jelentek meg a német lap hét végi számában napvilágot látott, születésnapi interjújában mondott, Magyarországot kritizáló szavai.

Kertész Imre a Die Weltnek adott tegnapi nyilatkozatában a „vezető magyar médiumokat” bírálta. Ezek – beleértve lapunkat is – állítása szerint valótlanul idézték a szintén a Die Welt hét végi számában megjelent interjújának néhány részletét. Ezek között akadt olyan is (ezt több orgánum is kiemelte), amely alkalmas lehet az egész ország, illetve Budapest lejáratására. – A vezető magyar médiumok, mint a Népszabadság és a Magyar Nemzet napilapok, vagy a 168 Óra című hetilap internetes kiadásukban meghamisítva adták vissza beszélgetésünket. Abból a megfogalmazásomból, hogy a szélsőjobboldal és az antiszemiták váltak hangadóvá (Rechtsextreme und Antisemiten haben das Sagen), az lett, hogy Magyarországon a szélsőjobboldal és az antiszemiták uralkodnak – mondta tegnap a Die Weltnek. (Az idézett mondat, kivéve a zárójelbe tett német eredetit, az MTI által közölt fordítás szó szerinti átvétele – a szerk.)
A szóban forgó mondatot érdemes górcső alá venni. A Rechtsextreme und Antisemiten magyarul egyértelműen azt jelenti, hogy szélsőjobboldaliak és antiszemiták. A haben das Sagen (das Sagen haben) formulának nincs szó szerinti magyar megfelelője. E kifejezés a Magyar Távirati Iroda – ennek tudósítását vette át a magyar sajtóorgánumok többsége – eredetileg vasárnap 2 óra 34 perckor kiadott jelentésében „uralkodnak” fordításban szerepelt. Az MTI még aznap, délután öt óra előtt egy perccel javított fordításban idézte Kertészt, a következőképpen: „szélsőjobboldaliak és antiszemiták váltak hangadóvá”. E fordítás a kifejezés valós jelentését nem tükrözi egészen pontosan. A das Sagen haben kifejezést a németben arra a személyre alkalmazzák, akinek a szava a döntő, aki megmondja, hogy minek kell történnie.
Kertész a tegnapi Die Welt-cikkben (ismét az MTI fordítására hagyatkozva) azt állítja, hogy az említett három sajtóorgánum meghamisítva adta vissza (verfälschend widergegeben) egy másik mondatát is, mégpedig így: azt, hogy a magyaroknak „a hazugságra, a dolgok elfojtására irányuló hajlamuk ugyanúgy jelen van, mint korábban, úgy rövidítették le (az említett három orgánum – a szerk.), hogy Magyarország a hazugok országa”. Lapunk ugyanakkor nem írta, hogy Kertész azt mondta volna, Magyarország a hazugok országa. Továbbá sem a Népszabadság, sem a 168 Óra honlapján nem találtunk ilyen interpretációt.
Kertész Imre a Duna TV híradójának nyilatkozva a polémia kapcsán kijelentette: „A kritikáimat mindig nemzetellenes megnyilatkozásoknak veszik, ami nem igaz. Nagyon örülnék, ha valóban a javára lehetnék Magyarországnak, a hazámnak.” Kiemelte: nem is kérdés, hogy a hazájának tekinti Magyarországot, hiszen ott született, magyar állampolgár és magyarul ír. Csak emlékeztetőül: a Die Weltben megjelent születésnapi interjút készítő Tilman Krause így fogalmazott: „valahol azt olvastam, hogy ön Budapestről származik” (irgendwo habe ich gelesen, Sie stammten aus Budapest). Kertész erre azt válaszolta, „Kedvesem, túl sokat olvas” (Lieber, Sie lesen zuviel). Arról is beszélt, hogy nem kötődik „a balkanizálódó Budapesthez”. – Egy nagyvárosi Berlinhez tartozik – mondta. – Ne bélyegezzen engem magyarnak – kérte később Krausétól (Stempeln Sie mich nicht zum Ungarn). A Magyarországgal és a magyarokkal szembeni kritikusságára utalva, a „kollektív identitás” témáját boncolgatva úgy fogalmazott: a „magyarok nem értik az iróniát”, valamint „megmaradtak a nemzeti örökség humortalan védelmezői, akik minden kritikát a saját fészekbe való piszkításként akarnak megtiltani”.