Évtizedek óta húzódó lelki terrorizálás és fizikai bántalmazás után döntött úgy Krisztina, hogy beadja a válókeresetet. A budapesti asszony nem sejtette, hogy ezzel a lépéssel nemcsak a fiát, de az állását is elveszíti, sőt a családi házból albérletbe kényszerül.
– Tizenhat év házasság után úgy döntöttem, hogy elválok, mert a férjem egy napon azzal állt elő, hogy beleszeretett a baráti társaságunk egyik nőtagjába – kezd bele kálváriájába Krisztina, akinek bontópere egy évvel ezelőtt fejeződött be, de a vagyonjogi és a munkaügyi pere már két éve húzódik, ezért saját védelme érdekében vezetéknevének eltitkolását kérte lapunktól. – Miután beadtam a keresetet – folytatja az asszony –, a férjem elkezdte az ellehetetlenítésemet. A tizenöt éves fiamat a pénzével magához édesgette, a cégünkből pedig egyszerűen kirakott – mondja Krisztina. – Az autószervizeléssel foglalkozó betéti társaságunkban kültagként voltam bejelentve, a motorosruházat értékesítésével foglalkozó kft. a mai napig abban az ingatlanban üzemel, melynek a fele az én nevemen van, de a férjem mindkét vállalkozást külön vagyonként próbálja feltüntetni – magyarázza Krisztina, aki szerint majd százmillió forintot érő közös vagyonuknak a fele őt illetné meg. – Miután a cégből kitett a férjem, ingatlanközvetítéssel kezdtem foglalkozni. A munkámhoz szükséges OKJ-s végzettséget is megszereztem, de a végzettségemhez szükséges bejegyzést az önkormányzat megtagadta, mert az ingatlannak, amin a volt férjem a motorosboltot üzemelteti, az illetékét nem tudom befizetni, ezért sikertelenül próbálok új életet kezdeni – teszi hozzá az albérletbe kényszerült asszony.
Harc a vagyon körül
– A vagyonosodási per mellett a munkaügyi perem is évek óta húzódik, miközben a mindennapi megélhetésem is gondot okoz – állítja a kisemmizéstől rettegő Krisztina, akinek esete sajnos nem egyedi. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint évről évre nő a válások száma. Míg 2001-ben 24 400 válást regisztráltak, tavaly már 25 000 fölé emelkedett a bontóperek száma.
A vagyoni per esetén nem mindegy, hogy a házastársak mit szereztek közösen, és mit kaptak külön-külön – mondja lapunknak Fridman Róbert ügyvéd, aki hangsúlyozza: minden vagyon közösnek minősül, ami a házasság ideje alatt keletkezett. Külön vagyont képez viszont a házasság megkötése előtt szerzett, az öröklés, illetve az ajándékozás címén kapott vagyon. Azonban hiába a precíz törvényi szabályozás, mert még így sem egyszerű eldönteni egy házasság felbontásakor, hogy mi a közös és mi nem. – Egy lakás minősülhet külön vagyonnak, ám ha kiadják, a bérleti díj a közös vagyont képezheti – magyarázza Fridman Róbert, aki szerint a válást békésen is lehet rendezni, ha a felek meg tudnak egyezni a járulékos kérdésekben. – Abban az esetben, ha az érintettek közös megegyezéssel válnak el, és nincs kiskorú gyerekük, akkor a bíróság már az első tárgyaláson kimondhatja a válást, ha a házastársak lemondanak a fellebbezési jogukról – állítja a jogi képviselő. Kiegészítésként hozzáfűzi: hiába van megegyezés, ha a párnak van kiskorú gyermeke, mert akkor a bíróság békítés céljából biztosan elhalasztja a tárgyalást.
– Ebben az esetben a feleknek három hónapjuk van arra, hogy kérjék a válóper folytatását. A következő tárgyalás napját a bíróság harminc napon túl tűzi ki – folytatja Fridman, aki hangsúlyozza: a válás 12 ezer forintos illeték befizetésével kezdődik. A jogi képviselőtől megtudtuk, hogy jelentős vagyon esetén, ha nincs a felek között megállapodás, akkor az érintettek keresetlevélben kérik, hogy a bíróság ossza meg a vagyonukat. – Általában mindkét félt 50-50 százalék illeti meg, kivéve, ha az érintettek valamelyike be tudja bizonyítani azt, hogy nagyobb részre jogosult – teszi hozzá Fridman, aki felhívja a figyelmet arra, hogy keresetlevél formájában bármelyik fél kérhet házastársi tartást. A jogi képviselő szerint a legjobb megoldás az, ha a felek közös megegyezéssel válnak el, mert a családi szennyes kiteregetése a bíróság előtt mindkét fél számára kellemetlen lehet.
– Ha az egyik fél nem egyezik bele a válásba, akkor a bíróságnak teljes körű bizonyítást kell lefolytatnia annak érdekében, hogy kimondhassa: a házasság teljes mértékben és helyrehozhatatlanul megromlott. Fridman Róberttől megtudtuk, hogy a házastársi szerződések ma már egyre gyakoribbak, ebben a felek ugyanis rögzíthetik azt, hogy mi számít külön vagyonnak, rendelkezhetnek a leendő gyerekek elhelyezéséről is, illetve nyilatkozhatnak arról, hogy a közeljövőben megvásárolt ingatlan kinek a nevén szerepeljen.
Vérszemet kaphatnak a nők is
– A vagyoneltüntetésnek számos módja van. Vállalkozók esetében bevett gyakorlat, hogy a tulajdonos megszünteti azt a céget, amit a házastársával közösen vezetett, majd egy másik cégben ugyanazokkal az üzleti partnerekkel folytatja a tevékenységét, természetesen már egyedüli tulajdonosként – magyarázza Szűcs Andrea ügyvéd, aki szerint itt lenne az ideje annak, hogy a jogalkotók az ilyen és ehhez hasonló eseteket megfelelő szabályozással orvosolják. Szűcs Andrea szerint ráadásul nehéz megállapítani azt is, hogy mekkora egy cég értéke, mert egy válóperben ilyen jellegű szakképesítéssel még a bírók sem rendelkezhetnek. Az ügyvédnőtől megtudtuk, a válásnál gyakori probléma, hogy az apák a gyermektartási díj összegén próbálnak spórolni úgy, hogy a jövedelmüket eltitkolják. – Ha ilyen gond merül fel, akkor az anyát terheli a bizonyítás felelőssége, hogy az apa tényleges vagyoni helyzetét feltárja. Ekkor az anyának kell rámutatnia a külföldi nyaralásra, a drága autóra, ami megkérdőjelezi az apa minimálbérhez közeli fizetését – mondja a jogi képviselő, aki szerint az orvosok a paraszolvenciát, a pincérek, fodrászok pedig a borravalót tagadják le. Szűcs szerint az ilyen pluszjuttatásokat szinte lehetetlen bizonyítani.
A jogi képviselő úgy véli, hogy ma lehetetlen definiálni a válások kiváltó okát.
– Hűségsértő magatartás természetesen létezik, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a harmadik fél mindig egy rossz házasság végén érkezik meg – magyarázza Szűcs Andrea, aki szerint ma a bontóperek 95 százalékát a nők adják be. – Vérre menő perek legtöbbször a gyermekelhelyezés, a tartásdíj, illetve a gyermekkel való kapcsolattartás miatt folynak – teszi hozzá az ügyvéd, aki úgy véli, hogy nem egyszerűbb a képlet akkor sem, ha élettársak döntenek úgy, hogy elválnak ágytól, asztaltól.
– Élettartási kapcsolatból is származhat gyermek, így jogvita ekkor is kialakulhat. Élettársaknál ráadásul ugyanúgy keletkezhet vagyon, mint házastársaknál, és ennek odaítéléséről csak hosszú vita után lehet dönteni – magyarázza az ügyvéd, aki szerint az élettársi kapcsolat pontos meghatározása sem egyszerű a hiányos jogi szabályozás miatt. – Élettársaknál gyakran előfordul, hogy a felperes azt állítja a bíróság előtt, hogy az alperessel olyan kapcsolatban élt, ami érzelmi, szexuális és gazdasági együttműködésnek is minősül. Ezzel szemben az alperes úgy érvel, hogy a felperessel ugyan egy lakásban laktak, volt közöttük szexuális érintkezés is, de gazdasági kapcsolat nem, így nem lehettek élettársak sem – teszi hozzá az ügyvéd. – Az új polgári törvénykönyvben a családjogi könyv részletesen fogja szabályozni az élettársak vagyoni viszonyait, ami megoldást nyújthat a problémákra – véli Szűcs Andrea, aki szerint a jelenleg hatályos, 1952-ben született törvény már elavult. Az ügyvéd lapunk kérésére felelevenített egy elgondolkodtató gyermekelhelyezéssel kapcsolatos pert is. – Emlékszem egy olyan ügyre, amikor az édesanya maximálisan igyekezte korlátozni azt, hogy volt férje kapcsolatot tartson a gyerekeivel, sőt odáig ment, hogy egykori párjával még szóban sem volt hajlandó kommunikálni – idézi fel az esetet Szűcs Andrea.
Határtalan pénzéhség
– Ez az asszony később meg akart vásárolni egy olyan lakást, amihez nem volt kellő anyagi fedezete. Ekkor az anya, hirtelen kapcsolatba lépett férjével, és a segítségét kérte. Az apa készséggel támogatta az asszonyt, és azt javasolta, hogy a két gyermekük nevére írassák az ingatlant. A lakás megvásárlása után fél évvel a volt feleség pert indított a gyermektartási díj felemelésére, mert úgy vélte, hogy a férjének elegendő pénze van erre. A volt férjével szemben ráadásul úgy támasztott követeléseket az asszony – magyarázza Szűcs –, hogy egykori párja minden hónapban 100 ezer forint készpénzt utalt át neki aszszonytartás címén, míg egy másik bankszámlára szintén ekkora összeget utalt vésztartalékként, amit az asszony bármikor igénybe vehetett. A volt feleség ettől függetlenül még 220 és 230 ezer forint gyermektartást követelt – mondja a jogi képviselő, aki szerint ilyen esetben megalapozott lehet egy viszontkereset arra vonatkozóan, hogy a gyerekeket inkább az apánál helyezzék el. – Ebben az esetben a feleség abszolút az önös érdekeit nézte. A gyermekeit akadályozta abban, hogy találkozzanak az apjukkal, de az emelt öszszegű családi pótlék megszerzésére is eszközként próbálta felhasználni őket – mondja a jogi képviselő.
