Évtizedek óta húzódó lelki terrorizálás és fizikai bántalmazás után döntött úgy Krisztina, hogy beadja a válókeresetet. A budapesti asszony nem sejtette, hogy ezzel a lépéssel nemcsak a fiát, de az állását is elveszíti, sőt a családi házból albérletbe kényszerül.
– Tizenhat év házasság után úgy döntöttem, hogy elválok, mert a férjem egy napon azzal állt elő, hogy beleszeretett a baráti társaságunk egyik nőtagjába – kezd bele kálváriájába Krisztina, akinek bontópere egy évvel ezelőtt fejeződött be, de a vagyonjogi és a munkaügyi pere már két éve húzódik, ezért saját védelme érdekében vezetéknevének eltitkolását kérte lapunktól. – Miután beadtam a keresetet – folytatja az asszony –, a férjem elkezdte az ellehetetlenítésemet. A tizenöt éves fiamat a pénzével magához édesgette, a cégünkből pedig egyszerűen kirakott – mondja Krisztina. – Az autószervizeléssel foglalkozó betéti társaságunkban kültagként voltam bejelentve, a motorosruházat értékesítésével foglalkozó kft. a mai napig abban az ingatlanban üzemel, melynek a fele az én nevemen van, de a férjem mindkét vállalkozást külön vagyonként próbálja feltüntetni – magyarázza Krisztina, aki szerint majd százmillió forintot érő közös vagyonuknak a fele őt illetné meg. – Miután a cégből kitett a férjem, ingatlanközvetítéssel kezdtem foglalkozni. A munkámhoz szükséges OKJ-s végzettséget is megszereztem, de a végzettségemhez szükséges bejegyzést az önkormányzat megtagadta, mert az ingatlannak, amin a volt férjem a motorosboltot üzemelteti, az illetékét nem tudom befizetni, ezért sikertelenül próbálok új életet kezdeni – teszi hozzá az albérletbe kényszerült asszony.
Harc a vagyon körül
– A vagyonosodási per mellett a munkaügyi perem is évek óta húzódik, miközben a mindennapi megélhetésem is gondot okoz – állítja a kisemmizéstől rettegő Krisztina, akinek esete sajnos nem egyedi. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint évről évre nő a válások száma. Míg 2001-ben 24 400 válást regisztráltak, tavaly már 25 000 fölé emelkedett a bontóperek száma.
A vagyoni per esetén nem mindegy, hogy a házastársak mit szereztek közösen, és mit kaptak külön-külön – mondja lapunknak Fridman Róbert ügyvéd, aki hangsúlyozza: minden vagyon közösnek minősül, ami a házasság ideje alatt keletkezett. Külön vagyont képez viszont a házasság megkötése előtt szerzett, az öröklés, illetve az ajándékozás címén kapott vagyon. Azonban hiába a precíz törvényi szabályozás, mert még így sem egyszerű eldönteni egy házasság felbontásakor, hogy mi a közös és mi nem. – Egy lakás minősülhet külön vagyonnak, ám ha kiadják, a bérleti díj a közös vagyont képezheti – magyarázza Fridman Róbert, aki szerint a válást békésen is lehet rendezni, ha a felek meg tudnak egyezni a járulékos kérdésekben. – Abban az esetben, ha az érintettek közös megegyezéssel válnak el, és nincs kiskorú gyerekük, akkor a bíróság már az első tárgyaláson kimondhatja a válást, ha a házastársak lemondanak a fellebbezési jogukról – állítja a jogi képviselő. Kiegészítésként hozzáfűzi: hiába van megegyezés, ha a párnak van kiskorú gyermeke, mert akkor a bíróság békítés céljából biztosan elhalasztja a tárgyalást.
– Ebben az esetben a feleknek három hónapjuk van arra, hogy kérjék a válóper folytatását. A következő tárgyalás napját a bíróság harminc napon túl tűzi ki – folytatja Fridman, aki hangsúlyozza: a válás 12 ezer forintos illeték befizetésével kezdődik. A jogi képviselőtől megtudtuk, hogy jelentős vagyon esetén, ha nincs a felek között megállapodás, akkor az érintettek keresetlevélben kérik, hogy a bíróság ossza meg a vagyonukat. – Általában mindkét félt 50-50 százalék illeti meg, kivéve, ha az érintettek valamelyike be tudja bizonyítani azt, hogy nagyobb részre jogosult – teszi hozzá Fridman, aki felhívja a figyelmet arra, hogy keresetlevél formájában bármelyik fél kérhet házastársi tartást. A jogi képviselő szerint a legjobb megoldás az, ha a felek közös megegyezéssel válnak el, mert a családi szennyes kiteregetése a bíróság előtt mindkét fél számára kellemetlen lehet.
– Ha az egyik fél nem egyezik bele a válásba, akkor a bíróságnak teljes körű bizonyítást kell lefolytatnia annak érdekében, hogy kimondhassa: a házasság teljes mértékben és helyrehozhatatlanul megromlott. Fridman Róberttől megtudtuk, hogy a házastársi szerződések ma már egyre gyakoribbak, ebben a felek ugyanis rögzíthetik azt, hogy mi számít külön vagyonnak, rendelkezhetnek a leendő gyerekek elhelyezéséről is, illetve nyilatkozhatnak arról, hogy a közeljövőben megvásárolt ingatlan kinek a nevén szerepeljen.
Vérszemet kaphatnak a nők is
– A vagyoneltüntetésnek számos módja van. Vállalkozók esetében bevett gyakorlat, hogy a tulajdonos megszünteti azt a céget, amit a házastársával közösen vezetett, majd egy másik cégben ugyanazokkal az üzleti partnerekkel folytatja a tevékenységét, természetesen már egyedüli tulajdonosként – magyarázza Szűcs Andrea ügyvéd, aki szerint itt lenne az ideje annak, hogy a jogalkotók az ilyen és ehhez hasonló eseteket megfelelő szabályozással orvosolják. Szűcs Andrea szerint ráadásul nehéz megállapítani azt is, hogy mekkora egy cég értéke, mert egy válóperben ilyen jellegű szakképesítéssel még a bírók sem rendelkezhetnek. Az ügyvédnőtől megtudtuk, a válásnál gyakori probléma, hogy az apák a gyermektartási díj összegén próbálnak spórolni úgy, hogy a jövedelmüket eltitkolják. – Ha ilyen gond merül fel, akkor az anyát terheli a bizonyítás felelőssége, hogy az apa tényleges vagyoni helyzetét feltárja. Ekkor az anyának kell rámutatnia a külföldi nyaralásra, a drága autóra, ami megkérdőjelezi az apa minimálbérhez közeli fizetését – mondja a jogi képviselő, aki szerint az orvosok a paraszolvenciát, a pincérek, fodrászok pedig a borravalót tagadják le. Szűcs szerint az ilyen pluszjuttatásokat szinte lehetetlen bizonyítani.
A jogi képviselő úgy véli, hogy ma lehetetlen definiálni a válások kiváltó okát.
– Hűségsértő magatartás természetesen létezik, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a harmadik fél mindig egy rossz házasság végén érkezik meg – magyarázza Szűcs Andrea, aki szerint ma a bontóperek 95 százalékát a nők adják be. – Vérre menő perek legtöbbször a gyermekelhelyezés, a tartásdíj, illetve a gyermekkel való kapcsolattartás miatt folynak – teszi hozzá az ügyvéd, aki úgy véli, hogy nem egyszerűbb a képlet akkor sem, ha élettársak döntenek úgy, hogy elválnak ágytól, asztaltól.
– Élettartási kapcsolatból is származhat gyermek, így jogvita ekkor is kialakulhat. Élettársaknál ráadásul ugyanúgy keletkezhet vagyon, mint házastársaknál, és ennek odaítéléséről csak hosszú vita után lehet dönteni – magyarázza az ügyvéd, aki szerint az élettársi kapcsolat pontos meghatározása sem egyszerű a hiányos jogi szabályozás miatt. – Élettársaknál gyakran előfordul, hogy a felperes azt állítja a bíróság előtt, hogy az alperessel olyan kapcsolatban élt, ami érzelmi, szexuális és gazdasági együttműködésnek is minősül. Ezzel szemben az alperes úgy érvel, hogy a felperessel ugyan egy lakásban laktak, volt közöttük szexuális érintkezés is, de gazdasági kapcsolat nem, így nem lehettek élettársak sem – teszi hozzá az ügyvéd. – Az új polgári törvénykönyvben a családjogi könyv részletesen fogja szabályozni az élettársak vagyoni viszonyait, ami megoldást nyújthat a problémákra – véli Szűcs Andrea, aki szerint a jelenleg hatályos, 1952-ben született törvény már elavult. Az ügyvéd lapunk kérésére felelevenített egy elgondolkodtató gyermekelhelyezéssel kapcsolatos pert is. – Emlékszem egy olyan ügyre, amikor az édesanya maximálisan igyekezte korlátozni azt, hogy volt férje kapcsolatot tartson a gyerekeivel, sőt odáig ment, hogy egykori párjával még szóban sem volt hajlandó kommunikálni – idézi fel az esetet Szűcs Andrea.
Határtalan pénzéhség
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!