Cigányok szavazatait vásárolnák meg?

Óriási panama bontakozik ki a cigányság felzárkóztatására szánt pénz körül – vélekedett Tóth Imre sarkadi polgármester a Békés megyei önkormányzat ülésén. Tóth úgy értesült, hogy Dógi Jánost, a térség egyik cigány vezetőjét az MSZP felrendelte a munkaügyi tárcához, hogy a szervezés előmunkálatait kezdje meg, illetve a súlyos milliárdok rájuk eső részének keresse meg a helyét. Feltűnő, hogy a pályázat ugyan meghívásos, de eddig nem jelent meg sehol.
A döntés következményeként pár helyi roma kopogtatott a mezőgyáni polgármesteri hivatalban, arra kérve a jegyzőt, hogy azonnal rögzítse etnikai hovatartozásukat, mondván, jó lesz az még. A köztisztviselő kissé meglepődött, majd elgondolkodott, mert a cigányazonosság hivatalos igazolását eddig nem sürgették nála ennyire.
– Dógi János a méhkeréki vezetést mindenáron a gesztorságra akarta rábeszélni – folytatta a sarkadi polgármester, aki a megyei önkormányzat tanácsnoka is. – Igen ám, de ezt a községet inkább románok és nem romák lakják, ezért a helyi irányítás nem kockáztatott. Így került emberünk Gyulára, ott is a kistérségi központba. Eddig úgy tudtuk, hogy a település fürdőváros, de ha így mennek a dolgok, „befürdő város” lesz.
A tanácsnok sérelmezte, hogy a Körösök vidékének cigányok által sűrűbben lakott városai, mint például Szarvas, Vésztő, Békés vagy éppen Sarkad, kimaradtak a jóból. Vajon miért? Talán csak nem azért, mert ezek – egy kivétellel, de a polgári oldal ott is túlsúlyban van – fideszes többségűek? Leginkább a helyi vajdák emeltek kifogást az ellen, hogy kihagyták őket a döntéshozatalból.
Tóth Imre „érdekesnek” találta azt is, hogy a látványos osztogatás éppen a választási kampány idején indul. Feltűnő, hogy akik eddig az etnikai feszültség szításában voltak érdekeltek, most megpróbálják az amerikai nagybácsi szerepét, a dollárpapa helyett az európapát alakítani.
– Büszkén vállalom, hogy a megyei cigány önkormányzat elnökeként részt vehetek a milliárdos nagyságrendű összeget kiosztó program szervezésében – nyilatkozta lapunknak Dógi János. – Itt az ideje, hogy ne csak beszéljünk, tegyünk is a cigányokért! Nem csinálunk politikát ebből, a tét a szociális szempontból hátrányos helyzetűek felemelése. Ismert, hogy január elsejétől egy család csak egy ellátást kaphat, a rászorulók támogatásában ezért jelentős az új közmunka lehetősége.
Az MSZP-hez közel álló, az országos vezetéssel is jó kapcsolatokat ápoló Dógi úgy vélte, hogy a gyulai helyszínen sincs mit csodálkozni. Kifejtette, az igaz ugyan, hogy a körzetben a felsőbb posztokat balliberális kötődésű emberek töltik be, viszont itt fogadták őket segítőkészen. Ráadásul közel van Kétegyháza, Elek, Lökösháza, amely településeken az utóbbi időben megszaporodtak az etnikai jellegű konfliktusok, némelyik botrány országos visszhangot is kiváltott.
– A legjobb helyre megy a pénz, mert a munka és a megélhetés egymást feltételezi – magyarázta a cigány politikus. – A megyében 390 romának nyújtunk segítséget, aminek értelmét felelőtlenség megkérdőjelezni.
Gosztolya Ferenc, a szocialisták megyei frakciójának vezetője színészi alakításnak nevezte Tóth Imre felszólalását, amely szerinte hatásvadász eszközökkel operál. A frakcióvezető elvetette az ilyen módon kivitelezett szavazatvásárlás gyanúját, mondván, hogy a cigányság foglalkoztatása a magyar társadalom elemi ügye.
Ellenben a sarkadi önkormányzat, háta mögött tudva a megyét, a minisztériumnál tiltakozott a szegregáció ilyen formája ellen. Mint megfogalmazták, a sarkadi cigányok nem szeretik, ha nem azok a törvények és szabályok vonatkoznak rájuk, mint bárki másra az országban.