Ítélet várható ma a Zsanett-perben

Első fokon véget ér ma a Zsanett-ügy, a bíróság ítéletet hirdet a hazai igazságszolgáltatás történetében egyedülálló eljárásban. A kemény vitáktól kísért perben börtönbüntetést kért a pótmagánvádló a megvádolt rendőrökre.

Az utolsó szó jogán ma reggel tehetik meg észrevételeiket a megvádolt rendőrök a Zsanett-perben, majd ítéletet hirdet a Fővárosi Bíróság a magyar igazságszolgáltatás történetében eddig egyedülálló ügyben. Nyilas Levente tanácsa számos tanút, igazságügyi szakértőt hallgatott meg a két éve kezdődött eljárásban, és a különböző, sokszor egymásnak ellentmondó nyilatkozatok többször árnyalták az érintettek vallomásait. A vádlottak és a védelem kezdeti álláspontja, hogy a rendőröket igaztalanul vádolta meg a sértett, nemegyszer megdőlni látszott, ugyanakkor az E. Zsanettet ismerő tanúk sem mindig támasztották alá a fiatal nő szavahihetőségét. A várható ítélet vélhetőleg nem is az ő elmondásaikon alapul, hanem az említett szakértők nyilatkozatain, illetve a beszerzett bizonyítékokon.
Ismert, E. Zsanett 2007 májusában tett feljelentést azon rendőrök ellen, akik állítása szerint egy hajnalon igazoltatták őt kocsijában a budapesti Kálvin térnél. Az egyenruhások úgy találták, hogy a nőnek nincsenek rendben az okmányai, s hogy eltekintsenek a hivatalos intézkedéstől, vesztegetésre buzdították. A sértett közölte, hogy kevés pénz van nála, de ha a járőrök hazakísérik, ott átad nekik egy nagyobb összeget. A rendőrök ezután személyi szabadságában korlátozták, mikor saját kocsijukba ültették, mondván, furcsa a viselkedése, ezért vérvételre viszik az egyik közeli kapitányságra. Az út azonban egy nem azonosított sötét mellékutcába vezetett, ahol a járőrök közül ketten megerőszakolták, míg a másik három rendőr figyelte a történteket. E. Zsanettet ezután hazakísérték, ott pénzt vettek át tőle, és megfenyegették, hogy senkinek ne merjen beszélni az esetről. E. Zsanett másnap feljelentést tett, a rendőrök ügyét a Budapesti Nyomozó Ügyészség vette kézbe, a hatóságnak két hetébe telt, mire azonosítani tudta az akkor még létezett Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) kötelékébe tartozó járőröket. A rendőröket felfüggesztették, és 33 napra előzetes letartóztatásba, majd szabadlábra kerültek. Az ügyészség vizsgálata nem talált bizonyítékot sem az erőszakra, sem a vesztegetésre, így a sértett panaszait elutasították. Ugyanakkor vádat emeltek a járőrök ellen, mert a kérdéses hajnalon elhagyták kijelölt szolgálati helyüket. A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa 2007-ben két rendőrt pénzbírságra ítélt, hármat pedig megrovásban részesített a csoportból. E. Zsanett erre beadott panaszát elutasította az ügyészség, a sértett ezután a pótmagánvád lehetőségével élt. Az eljárásban Tuza Péter ügyvéd volt a segítségére, aki így a vád szerepében járt el az ügyben. A jogász sziszifuszi munkával gyűjtötte össze a védence állításait igazoló bizonyítékokat. A per fontos pillére volt, hogy sikerült megcáfolni a sértettet először megvizsgáló Görög Éva pszichológus szakértő nyilatkozatait. Görög arra alapozta szakvéleményét, hogy E. Zsanett bizonyára kitalálta a történetet, s erre a feltevésre alapozta egész vizsgálatát. Teljesen ellentmondott neki egy másik szakember, Bagdy Emőke, aki élményszerűnek találta a sértett vallomását. Az ügyészség elutasította Bagdy véleményét, a sajtó pedig kikezdte őt, ezért nyilvánosan lemondott igazságügyi szakértői megbízatásáról. Az általa felállított teóriát később a szakma egyik legnagyobb hazai tekintélye, Kovács József igazolta. A megvádolt rendőrök védekezésének egyik alapja a Kálvin tér környékére telepített térfigyelő kamerák felvétele volt. Ezeket bemutatva igyekeztek bizonyítani, hogy az erőszakra nem lehetett idejük, így E. Zsanett állításai nem igazak. A filmeken látható óra azonban gyakran váltott, bizonyos részeket nem tartalmaztak a felvételek. Később szakértő mondta ki a bíróság előtt, hogy a képeket manipulálhatták azok bemutatása előtt. A pótmagánvádló többször kérte a rendőrök aznapi telefon- és rádióforgalmazásának rögzített felvételeit is, ám azokat az ügyészség nem adta ki.
Az ügyben a napokban hangzottak el a perbeszédek, ebben Tuza Péter bizonyítottnak találta a vesztegetést, az erőszakos közösülést, a fenyegetést, s az öt rendőrre börtönbüntetés kiszabását kérte a bíróságtól. A vádlottak védői mindannyian a járőrök felmentését kérték.