A Pest megyei Sóskút önkormányzata már nem sokkal az ezredforduló után gazdasági övezetbe kívánt átsorolni egy a település és Tárnok határán, az autópályához közel fekvő több mint 70 hektáros területet. A település vezetése a hatályos jogszabályoknak megfelelően a tervezetet véleményezésre elküldte az érdekelteknek. Az anyagot megkapta akkor a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága is, amely nem támogatta az önkormányzat tervét, mert az több szempontból ütközött volna a természetvédelmi törvénnyel. Egyrészt a szóban forgó, 067/1 helyrajzi számú területen védett értékek – többek között források – voltak. Másrészt azzal érveltek, hogy ha az ingatlan beépülne, akkor egy helyi védett területet minden oldalról beépített övezet venne körül. Nem tudni, hogy ezért, vagy más okok miatt, de az önkormányzat ekkor letett a tervéről.
A 067/1 helyrajzi számú ingatlan ügye legközelebb évekkel később, az első Gyurcsány-kormány idején került elő. A budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló, 2004. december 30-án benyújtott törvényjavaslat ugyanis megtiltotta volna a sóskúti terület átminősítését. A javaslatban az állt, hogy „új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 m-nél közelebb nem jelölhető ki, kivéve, ha a külön jogszabályban meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat az ettől való eltérést indokolja”. A 067/1 helyrajzi számú terület pedig egészen a település határán fekszik.
Az Országgyűlés területfejlesztési bizottsága 2005. május 10-én azonban módosító indítványt nyújtott be a törvényjavaslathoz – ezt később el is fogadták –, eszerint annak 2. számú térképi melléklete (szerkezeti terv) módosult. Ezzel több sóskúti – köztük a 067/1 helyrajzi számú – földterület is beépíthetővé vált. Indoklásként azt hozták fel, hogy Sóskúton a vázrajzon jelölt területek adottságai és a településszerkezeti kapcsolódásuk miatt alkalmasak beépítésre szánt terület kijelölésére.
Bár a módosító javaslatot nem Keller László (MSZP) nyújtotta be, a politikus mégis felszólalt a törvényjavaslattal kapcsolatban, és áprilisban sokat sejtetően beszélt a sóskúti kérdésről. – Örülök annak, hogy néhány önkormányzati kérést az én választókörzetemben, például Sóskút esetében sikerült megfelelően, vagy remélem, a módosítókkal sikerül megfelelően kezelni, és ehhez meglesz az előterjesztő támogatása – fogalmazott még a területfejlesztési bizottság módosító indítványának benyújtása előtt Keller László mint a választókerület egyéni országgyűlési képviselője.
A politikus segítségét Újházi Miklós, Sóskút jegyzője a helyi időközi lap, a Sóskúti Híradó 2007. augusztusi számában köszönte meg. – A képviselő-testület (…) – országgyűlési képviselőnk Keller László segítségét igénybe véve – már a budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény elfogadásánál kezdeményezte az eredeti törvényjavaslat módosítását oly módon, hogy az M7-es autópályától Pusztazámorra vezető úttal párhuzamosan, a tárnoki közigazgatási határ mentén építési övezet legyen kialakítható. A képviselőnk által benyújtott javaslatot az Országgyűlés elfogadta, így lehetősége nyílt a sóskúti önkormányzatnak arra, hogy mintegy 71 hektár nagyságú területtel bővítse a település gazdasági övezetét – írja a jegyző.
Keller közbenjárása tehát szabad utat adott az önkormányzatnak, Sóskút képviselő-testülete pedig 2009. április 21-én kereskedelmi szolgálató gazdasági terület céljára belterületbe vonta a 067/2–067/12-es helyrajzi számú ingatlanokat. (A 067/1 ingatlant 2006-ban osztották részekre.)
Ezzel a körülbelül 71 hektár értéke alaposan megnövekedett, amelyhez az is hozzájárult, hogy időközben az évtizede ígérgetett sóskút–tárnoki M7-es csomópont is teljes egészében kiépült. Egy lapunk által megkérdezett szakértő szerint az ingatlanok most akár tízszer annyit érnek, mint az átminősítés és a csomópont befejezése előtt.
Jól járt tehát az, akinek földjét belterületbe vonta az önkormányzat. A változás haszonélvezője volt Csernyák József is, aki az egyik érintett terület, a 067/10 helyrajzi számú, csaknem 3,4 hektáros ingatlan tulajdonosa. A terület a változások után ma már akár százmillió forintot is érhet. Az ügy pikantériája, hogy Csernyák József lánya, Krisztina Keller közpénzügyi államtitkársága idején a szocialista politikus titkárnője, majd 2004 augusztusa után személyi asszisztense volt, nem sokkal később pedig felesége lett.
Csenger-Zalán Zsolt, a választókerület Fidesz–KDNP-s országgyűlési képviselő-jelöltje szerint nem etikus, hogy valaki olyan ügyben szavaz, és olyan dologért lobbizik, amelyben a családja is érintett és érdekelt. – Arról nem is beszélve, hogy Keller László a sóskútihoz hasonló ügyeket jellemzően nem támogatja, ott tesz keresztbe, ahol tud. Abban a pillanatban, ha saját családjának a gyarapodásáról van szó, akkor azonnal közbenjár – hangsúlyozta.
Megkerestük az ügyben Keller Lászlót is, aki, miközben ismertettük kérdésünket, közbevágta, hogy „mi közöm van hozzá?” – Arra figyeljen, hogy per ne legyen belőle. Aztán azt ír, amit akar, de semmi közöm hozzá – jegyezte meg az MSZP-s honatya, majd elköszönt, és letette a telefont.
origo.hu
Kiderült, hogy ki a rejtélyes lottónyertes, aki óriásplakátot vett az Oktogonon
