Szinte az összes török lap címlapján foglalkozott az esettel tegnap. Az időzítésnek csupán az az oka, hogy most szivárgott ki a kilencvenes évek bundaügyeinek feltárására 2005-ben lefolytatott vizsgálat jegyzőkönyve. A történet első olvasatra felettébb hihető. A magyar és a török válogatott az 1996. évi Európa-bajnokság 3. számú selejtezőcsoportjában 1995. szeptember 6-án játszott egymással Isztambulban. Három fordulóval a zárás előtt a következő volt a csoport állása: 1. Svájc 14 pont, 2. Törökország 10, 3. Svédország 8, 4. Magyarország 5, 5. Izland 4. Ketten juthattak tovább, az addig bukdácsoló, Mészöly Kálmán vezette csapatnak óriási bravúrt kellett volna végrehajtani a siker érdekében, mindhárom hátralévő meccsét meg kellett volna nyerni (a valóságban kétszer kikapott, csak Izlandot győzte le a negyedik helyet bebiztosítva). A törököknek viszont nagyon kellett a három pont. Ráadásul Petry Zsolt akkor éppen a török Genclerbirligi kapusa volt, tehát úgymond nem volt nehéz kapcsolatba kerülni vele. Ilhan Cavcav azt állítja, a magyar futballistának 25 ezer eurót fizetett a török szövetség a „segítségért”.
A találkozó felelevenítése nem utal bundára, a törökök jobbak voltak, Hakan Sükür kétszer fejjel vette be a magyar kaput, Petry az egyik gólért sem hibáztatható. Mészöly Géza annál inkább, de most nem ez a téma. A válogatott akkori középhátvédje érdeklődésünkre elmondta, semmi gyanúsat nem észlelt, nem tudja elképzelni, hogy Petry eladta volna a meccset. A megvádolt kapus kérdésünkre így magyarázta a kipattant ügyet:
– 1995 nyarán Belgiumból, a Genttől igazoltam két évre a Genclerbirligihez. Jól ment a védés, de őszinte leszek, nem tudtam megszokni az ottani körülményeket, ezért visszavágytam Európába. 1996 nyarán a Genclerbirligi kölcsönadott a belga Charleroi-nak, igen ám, de a júniusi béremet nem fizette ki. Én ezt többször kifogásoltam, de semmi foganatja sem volt, ezért szerződésszegés miatt feljelentettem a klubot a nemzetközi szövetségnél. A Genclerbirligi a FIFA sokadik felszólítására sem tudta bemutatni azt a bizonylatot, amivel igazolta volna a kifizetést, ezért a FIFA 1997 áprilisában nekem adott igazat. Nem tagadom, az eljárással nem csak az egyhavi járandóságom kicsikarása volt a célom. 1997 nyarán ugyan lejárt a szerződésem, de akkor még nem volt érvényben a Bosman-szabály. Mivel a FIFA szerződésszegést állapított meg, ingyen igazolhattam máshová, aminek nyilván szerepe volt abban, hogy az Eindhoven megkeresett. Az is tény, a Genclerbirligi viszont rosszul járt. Már a pereskedés alatt, az 1996–97-es idényben folyamatosan azzal fenyegettek, hogy a családom pórul járhat, s igen, az is elhangzott, hogy meghurcolnak. Ha lett volna bizonyítékuk, aligha várnak a feljelentéssel 2005-ig. Amit az is motiválhatott, hogy ha jól tudom, éppen Cavcav úr volt az, akit hírbe hoztak. Tipikus, bár gyerekes magatartás, amikor a megvádolt ember úgy próbál meg kibújni a szorításból, hogy mást hoz kellemetlen helyzetbe.
Az ügyet ezzel le is zárhatjuk, mert mint Petry Zsolt elmondta, pereskedéssel nem akar magának feleslegesen terhes napokat okozni. Három nap múlva már más lesz a hír – tette hozzá. Amiben tökéletesen igaza van. Azt sem bánjuk, ha újabb bundaügy. Ám gyanúsítgatás, szóbeszéd híján jó lenne végre bizonyítékokkal előállni.

Brüsszel vs. Magyarország: már több mint 40 ezren követelik Magyar Péterék távozását