Vásártérré silányul az Európai Unió?

Nem létezik és soha nem is létezett az a gazdasági Európa, amely igazi szövetségként működve kezelné a belső egyensúlytalanságokat, segítené a felzárkózókat és közös külgazdasági politikát folytatna – hangzott el a Francia Intézet és a Kossuth Klub fórumán, ahol az előadók, Laurent Cordonnier és Róna Péter közgazdászok az euróövezet megingásának okait elemezték.

Rávilágítottak az eurózóna súlyos problémái arra, hogy az Európai Unió valójában egy nagy szabadpiaci vásártérként működik, ahelyett, hogy gazdasági öszszefogással erősítené a gyengébb hátterű tagállamokat – fogalmazott Laurent Cordonnier közgazdász, aki szerint az uniót ma már csupán a fogyasztók közösségeként lehet emlegetni. A Lille egyetem oktatója erről a Francia Intézet és a Kossuth Klub Létezik-e gazdasági Európa című rendezvényén beszélt, ahol kifejtette: a gazdasági együttműködést biztosító EU-s intézményrendszer gyakorlatilag nem létezik, s éppen ez az oka, hogy az egyes tagállamok közötti egyensúlytalanságok tompítása kudarcba fulladt. A makroökonómiai szakértő szerint az unió közös gazdaságpolitikájának hiányát mutatja, hogy a közösség kereskedelmi deficitje tíz év alatt 60 milliárd euróról 258 milliárd euróra nőtt, miközben a tagállamok egymás közötti kereskedelme, ha kis mértékben is, de viszszaszorult. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor felgyorsult az európai gyártás kiszervezése az EU-n kívüli országokba. A versenyképtelenséget erősítette, hogy az euró árfolyama nyolc év alatt több mint 70 százalékot erősödött a dollárral szemben, amely hátrányosan érintette az exportot, és az árverseny végül az uniós munkavállalók béreinek csökkenéséhez vezetett. Cordonnier egyenesen úgy fogalmazott, hogy az euró árfolyama „öngyilkos” volt, mert „elvitte a termelést és óriási pénzeket vett ki az EU dolgozóinak zsebéből”. A közgazdász arra is figyelmeztetett, hogy a nemrég bejelentett megszorítócsomagok nincsenek összhangban egymással, ami tovább rontja a megbillent egyensúlyt. Példaként említette, hogy az unió tagállamainak költségvetési hiánya ma már átlagosan a bruttó hazai össztermék (GDP) hat százaléka felett jár, miközben 2007-ben még csak 0,7 százalék volt, ráadásul az átlagos adósság a két évvel ezelőtti 66 százalék helyett 75 százalékra kúszott fel.
– Ebben a gazdasági szerkezetben csak vesztesek lehetnek: kitettük az uniót egy erős külső konkurenciának, miközben nincs közös kereskedelempolitikánk – fogalmazott a francia közgazdász.
Hasonló gondolatokat fogalmazott meg a fórumon előadást tartó Róna Péter közgazdászprofesszor is, aki szerint egyáltalán nem biztos, hogy az eurózóna túléli a válságot, mert nem képes rugalmasan kezelni a válságokat, amelyek egyenlőtlenül jelentkeznek és hátrányosan érintik a felzárkózó tagállamokat.
– Az unió hamisan ígért olyan gazdasági integrációt, amely érintetlenül hagyná a tagállamok függetlenségét, ezt az ellentmondást a közös valuta létrehozása hozta a felszínre – fogalmazott az egyetemi tanár. Véleménye szerint a felzárkózó euróövezeti tagállamoknak és az unió perifériájára szorult országoknak a gazdasági válság olyan sokkot jelentett, amely nemcsak előnytelenebb helyzetbe hozta őket, hanem a hátrányukat is fokozta, mivel a gyengébbek már korábban elvesztették a gazdaságpolitikai eszköztáruk java részét. Az euróval kapcsolatban megjegyezte: az nem más, mint a német márka újracsomagolása, amelyet kezdetben inkább a franciák erőltettek, ám végül a németek szabták meg a feltételeit.