Akik legyőzték a génmanipulálókat

Hazánkban járt Percy Schmeiser és neje, Luise A. kanadai farmerek, akik 2007-ben alternatív Nobel-díjban részesültek, mert a törvény előtt felvették a harcot a génmanipulált növények (GMO) erőszakos terjesztéséért felelős Monsanto óriáscéggel. A házaspárt a vállalat 1998-ban feljelentette azzal az ürüggyel, hogy birtokukon engedély nélkül termesztik a Monsanto által szabadalmaztatott repcét, holott a gazdák ültetvényét a környéken termesztett génmódosított növények fertőzték meg. Végül magának a Monsantónak kellett kárpótolnia Schmeiseréket. Azóta a házaspár több mint 100 országban járt, hogy felhívják a helyiek figyelmét a génmanipulált élelmiszerek végzetes csapdájára.

Mikor találkoztak először a génmanipulált növényekkel?
– Kanadában 1996 óta termesztenek genetikailag manipulált növényeket, jelenleg négy ilyen növényfajt engedélyeznek. Időközben azonban kiderült, hogy minden, amit a gazdáknak 14 éve ezekről a típusú növényekről mondtak a cégek – elsősorban a Monsanto –, hazugság. A GMO-k gazdasági, környezeti, egészségügyi problémákat okoztak. Ráadásul a gazdák elvesztették a kontrollt a vetőmag használata felett.
– Önök szerint mi volt a legnagyobb hazugság?
– Fontos hangsúlyozni, hogy a genetikailag módosított növények tönkreteszik a hagyományos gazdálkodást. A GMO-k ugyanis előbb-utóbb porzással beszennyezik az azonos családba tartozó növényeket. A cégek gyakran azt állítják, hogy ez megakadályozható, ha hagyunk egy húsz-ötven méteres biztonsági sávot a bevetett földek közt. Hagyhatunk azonban akár ötven kilométeres területeket is szabadon, a keresztbeszennyezés elkerülhetetlen. De nem csak a szél, vagy a méhek okozzák a génmanipulált növények elterjedését. A rossz szándékú szakértők is sokat tudnak ártani. Kanadában például, bár nem engedélyezik a génmanipulált len termesztését, tavaly azt az értesítést kaptuk Németországból, hogy már ez a növényfajunk is fertőzött. Utólag kiderült, hogy kutatók egy csoportja 2001–2002-ben kísérletezett ezzel a génmanipulált lennel. Bár később központilag betiltották a vizsgálatokat, egy tudós néhány tasaknyi magot szétosztott a lakosok közt anélkül, hogy tájékoztatta volna őket arról, mit is kapnak pontosan.
Jelenleg nem tudjuk, hogy ki lehet-e egyáltalán iktatni a génmanipulált termékeket, ha egyszer már bekerültek a rendszerbe. Minden országnak el kell tehát döntenie, hogy hogyan képzeli el a jövőjét: megőrzi a hagyományos mezőgazdaságát, vagy áttér a génmanipulált növényekre.
– A cégek gyakran azzal érvelnek, hogy a GMO-növények termesztése a hagyományos mezőgazdálkodáshoz képest kevesebbe kerül.
– Mint tudjuk, egy cég soha nem ajánl olyan üzletet, amely anyagilag veszteséges lehet számára. Miközben a GMO-khoz a velük párhuzamosan megjelenő szupergyomok miatt körülbelül háromszor annyi vegyszert kell használni, a termésátlagok csökkennek. A kanadai gazdasági minisztérium hivatalos adatai szerint nálunk a génmanipulált termékek miatt egyes területeken felére esett vissza a termelés. A jogvédett vetőmagokat ráadásul minden évben újra meg kell venni a cégtől, a bevetett terület után pedig hektáronként további illetéket kell fizetniük a gazdáknak. Míg korábban egy hektár bevetéséhez elegendő magot átlagban két euróért meg lehetett venni, a GMO-ok esetében ez a költség ötven euróra növekedett.
– Sejtette, hogy milyen kemény fába vágja a fejszéjét, amikor elkezdődött az első per? Felmerült a hoszszú, csatározással töltött évek alatt, hogy feladják a harcot?
– Tudtam, hogy a Monsanto egy óriási cég, azt azonban, hogy ennyire arrogáns, nem gondoltam volna. El akarták venni a földünket, a rajta álló házat, de a mezőgazdasági eszközeinket is. Nem szabad elfelejteni, hogy a vegyszereket gyártó cégből létrejött Monsantónak az a célja, hogy átvegye a világ magkereskedelme felett az uralmat. Bevallom, hogy sokszor eszembe jutott, elsősorban a családra nehezedő stressz miatt, hogy nem harcolok tovább. Ilyenkor azonban a feleségem erőt öntött belém. Emlékeztetett arra, hogy jó ügyért, a gazdák elidegeníthetetlen jogaiért küzdünk.
– A perüknek voltak állami szinten következményei Kanadában? Felmerült például, hogy kitiltják a Monsantót az országból?
– Ilyen direkt intézkedések nem történtek, de a perek ráirányították a gazdák figyelmét arra, hogy mi is történik. Később, amikor a cég génmanipulált rizst és búzát akart engedélyeztetni, a kezdeményezés elsősorban a helyi farmerek tiltakozása miatt bukott meg. Esetünk precedensértékű volt. Néhány évvel később ennek nyomán indítottak a gazdák az Egyesült Államokban pert egy gyógyszergyár ellen. Idáig öt esetben adott igazat a bíróság a farmereknek, és további ezer ügynek még folyik a tárgyalása.
– A Monsanto Magyarországon is jelen van, a génmanipulált burgonyát ráadásul engedélyezték Európában. Ezért döntöttek úgy, hogy hozzánk is ellátogatnak?
– Feleségemmel nem azért jöttünk ide, hogy megmondjuk, mit csináljanak. Azért vagyunk itt, hogy elmeséljük, mit tettek a génmanipulált növények a kanadai gazdákkal. 1996-ban, amikor nálunk először engedélyeztek génmanipulált élelmiszerek termelését, minket senki sem világosított fel arról, hogy mik lehetnek a következmények.
A közelmúltban jártam Németországban, ahol nemrég elkezdték az Amfora névre keresztelt GMO- burgonya termelését. Nem tudtam elhinni, hogy engedélyezik, Kanadában ugyanis nyolc-kilenc évvel ezelőtt szintén próbálkoztak a GMO-burgonyával, és az eredmények katasztrofálisak voltak. Akkor is azt mondták, elképzelhetetlen, hogy a genetikailag manipulált, rovarirtó szert termelő, ipari célra szánt krumplik beszennyezzék a fogyasztásra szánt növényeket. Nemsokára azonban a fogyasztásra szánt burgonya is mutálódott, ezért az olyan nagy cégek, mint például a Mc’Donalds vagy a Burger King azonnal bejelentették, nem vesznek krumplit Kanadától. Önök előtt azonban még van választási lehetőség. Az a fontos, hogy ha mi már eljutottunk idáig, a magyar gazdák se akarjanak elindulni ezen az úton.