Az uniós pénzeket elosztó intézményrendszer adminisztratív igénye nemcsak a pályázatokhoz csatolt anyagok mennyiségében, hanem a pályázatokat hosszú időre megállító hiánypótlások minőségében is jelentkezik. A leggyakoribb gond például a beruházások áfatartalmának megadása, ahol nem a megfelelő százalék kiszámítása okozza a problémát, hanem a kerekítéssel járó egy-két forintos eltérés. Egy félmilliárdos költségvetésben a kerekítés léptéke akár húsz forintra is rúghat, ami azonnal megakasztja a gépezetet. Vannak olyan közreműködő szervezetek, ahol egy önkormányzattól nyilatkozattételt kérnek arról is, hogy a kerekítés miatt „megjelenő” egy forint önerő többletet képes lesz-e biztosítani.
A pályázatírók szerint vannak esetek, amikor akár 20 filléres áfaszámítási eltérés miatt kérnek hiánypótlást, ezzel több hónapra leállítva százmilliós nagyságrendű beruházásokat.
A bürokratikus akadályok miatt például más-más elbírálási rend alá tartozik egy gyártócsarnok és egy logisztikai csarnok: az egyik esetében el lehet számolni a tervezés és a kiviteli tervek költségét, míg a másik esetben erre nem ad lehetőséget a pályázati kiírás. A sokszor értelmezhetetlen feltételek miatt azok sem járnak jól, akik a beruházás során innovatív, költséghatékony megoldásokat alkalmazva pénzt spórolnak. A megmaradt pénzből – amit már egyszer támogatásként megítéltek – ugyanis nem végezhetnek el további felújításokat, akkor sem, ha az tökéletes összhangban áll a pályázat céljaival. Gyakori adminisztratív akadályként merül fel az is, hogy a pályázatok elbírásakor nem veszik figyelembe, hogy a válság idején a legtöbb vállalkozás árbevétele csökkent, így az érintettek már az első körben elutasítást kapnak, holott maga az új beruházás minden egyéb szempontból jogosan érdemelné meg a támogatást.
origo.hu
Botrányok, kémbotrány és béremelés – ez történt a héten a magyar politikában
