Megóvjuk és hatékonyan működtetjük az állami vagyont, bizonyítani szeretnénk, hogy az állam is lehet jó tulajdonos – fogalmazott Fellegi Tamás kijelölt nemzeti fejlesztési miniszter az Országgyűlés gazdasági és informatikai, valamint a költségvetési bizottságban tartott meghallgatásán. Hangsúlyozta: a vagyongazdálkodásban vállalja az egyszemélyes jogi, politikai és közigazgatási felelősséget, elsődleges szempontnak tartja az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot, valamint a források koncentrálását. Az uniós pénzek elosztásával kapcsolatban leszögezte: a hazai kis- és középvállalkozások forrásokhoz jutását szeretnék biztosítani, a pénzek lehívásának felgyorsítását pedig a bürokrácia csökkentésével és az intézményrendszer széttagoltságának megszüntetésével kívánják elérni. Fellegi felülvizsgálná az egyedi kormánydöntéssel kiemelt beruházásnak minősített projekteket, ugyanakkor biztosítaná a folyamatban lévő beruházások folyamatosságát. A leendő miniszter szerint a jogállami keretek között felülvizsgálnák a közszolgáltatási szerződéseket: tarthatatlan állapotnak nevezte, hogy a lakosság jövedelmének jelentős részét az energiaszámlák teszik ki. A gazdasági bizottságban a szocialista honatyák nem mutattak különösebb érdeklődést az új miniszter személyét és programját illetően, mindössze Göndör István tett fel néhány kérdést, a választ azonban nem várta meg, távozott az ülésről. A leendő miniszter Koszorús László fideszes képviselő kérdésére válaszolva közölte: a korábbi infokommunikációs közbeszerzéseket is felül kívánják vizsgálni, az eddigi kiszervezések során ugyanis visszaélések történhettek. A költségvetési bizottságban Veres János volt pénzügyminiszter és Boldvai László szocialista honatya az új vagyongazdálkodás átláthatatlanságát kifogásolták, és nehezményezték, hogy a Magyar Fejlesztési Bankhoz sorolnának 32 állami céget. Kérdésünkre válaszolva Fellegi elmondta: az eddigi vagyongazdálkodási rendszer tarthatatlan, ezért is kerülhetett sor olyan botrányokra, mint a Malév-ügy vagy a sukorói ingatlanpanama.

„Román földre” ment „vendégségbe” Magyar Péter, akit végül a Szózat is a falhoz állított