Szöul tegnap készültségi szintjét hármasról kettesre szállította le, amelyet „komoly fenyegetés” esetén tesz. Az egyes fokozat háborút jelent. Kim Tae Jung védelmi miniszter közölte, a hadsereg teljes készültségben van, ám egyelőre semmi komoly hadmozdulatot nem tapasztaltak északi részről. A kormány arról is tárgyalt, miként válaszoljanak, ha Phenjan túszul ejti állampolgáraikat Keszonban, a határ menti gazdasági övezetben, ahol – a közeledés jeleként – dél-koreaiak is dolgoznak. A döntés szerint a „katonai szabadító akció nem jöhet szóba”, ám egy nagyobb túszválság esetén amerikai csapatokat hívnának a Sárga-tengerre. Itt a déliek flottája tengeralattjárók elleni felkészülésbe kezdett, az amerikai hadsereg okinavai légibázisán pedig a beszámolók szerint állandósult az F–22-es vadászgépek gyakorlatozása. A másik oldalról közölték, az észak-koreai hadsereg „kegyetlen csapással” fog válaszolni minden incidensre, amely az ő területén történik. A két Korea között ugyanakkor nincs egyetértés a felségvizek kérdésében.
Phenjan azt is leszögezte, az északellenes propagandát harsogó hangszórókat lelövik, amely a déliek szerint válaszcsapást fog magával vonni. A propagandahadjárat teljes erővel folyik, egy nevét elhallgató észak-koreai tisztviselő azt mondta a Dél-Koreában szerkesztett Daily NK szaklapnak, hogy a hadsereg már csak a katonák moráljának fenntartása miatt is kénytelen a hangszórókat lelőni. A 2002-ig fennálló hangosbeszélő-háború során mindkét oldal saját propagandaanyagait üvöltette, így próbálván kikezdeni a szemben álló katonák elkötelezettségét. A háború elkerülése érdekében a diplomáciai testületek főként Kínát és Oroszországot próbálják rávenni, hogy gyakoroljanak nyomást Észak-Koreára. Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök ma Szöulba látogat, amely amerikai források szerint Phenjan felelősségének beismerése irányába tett lépés lehet.
origo.hu
Itt egy gomb az autóban, amit tízből kilencen nem ismernek
