Tudatosság, bátorság

Dobosnak lenni hatalom – vallja Hamid Drake, az amerikai fekete kreatív dzsessz egyik legnagyobb egyénisége. Öt éve csöppent bele a Mediawave vérkeringésébe, 2006-ban már a fényírók életműdíjával utazott tovább. Évtizedek óta koncertről koncertre vándorol. Hat, alkot, teremt. Idén Győr helyett Őriszentpéterre tért vissza, s ha már nálunk járt, Tóth Evelin után Dresch Mihálylyal és Tóth Viktorral is felvett egy-egy lemezt.

Klementisz Réka
2010. 06. 03. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ritmus, háttér, alapok. Hajszálpontos technika, feszes keretek és mégis: lélek minden mozdulatban, szikrák, vibráló energiák. Hamid Drake varázslatának titka akkor fedi fel magát, amikor előbújik a dobok mögül. – Évekkel ezelőtt olvastam egy amerikai pszichológus könyvét az alkotás lélektanáról. Akkor értettem meg, mi történik bennem a színpadon – meséli Őriszentpéteren egy mesterkurzuson. – Az ember szellemi, lelki és fizikai szinten képes újra és újra átélni a teremtés, ezzel együtt saját megteremtettségének pillanatát. Nem kell hozzá más, csak egy szikra. Az alkotással járó felfokozottság, tudatosság és főleg bátorság. Annak felismerése, hogy a tehetség forrása Isten, aki saját képére teremtette az embert; valódi felszabadulás – vallja a dzsesszdob Buddhájának titulált louisianai zenész.
Hamid Drake a Mediawave fesztiválokon tartott műhelyeken keresztül úgy hatott a hazai dzsesszéletre, mint a lisztbe kevert kovász. Játszott David Murrayjel, részt vett filmes projektekben, közreműködött Tóth Evelin dél-indiai, szefárd és népzenei ízekkel fűszerezett első lemezén (Csókoljon meg…, 2009), s most Dresch Mihállyal, Szandai Mátyással, Lafayette Gilchristtel és egy új utakat taposó fiatal szaxofonossal, Tóth Viktorral is rögzített egy-egy albumot. Az ősbemutatókat a Mediawave utolsó hétvégéjén, az őriszentpéteri pajtában tartották.
– A dzsessz prédikál, a funk tanít – összegez már szűkebb körben, a malomban, hozzátéve: – Évek óta a dzsessz tölti be az életemet, s azt vettem észre, lassan visszatérek az alapokhoz, a funk szellemiségéhez. Idő kellett, mire megértettem, a dobolás tudomány. Azonnal kínozni kezdett a tudásvágy. Hangszereket, stílusokat kezdtem kutatni, eljutva egészen a frame drumig, amelyet már az egyiptomi és a görög kultúrában is használtak. Az indiai tabla nélkül talán fel sem ismertem volna, hogyan csalogathatók elő öszszetett ritmusképletek egy hagyományos dobfelszerelésből.
Drake szerint azonban a technika – legyen szó bármilyen hangszerről – csak a jéghegy csúcsa. – Ahhoz, hogy a zene médiumként működjön, el kell érnem, hogy valódi találkozás jöjjön létre a közönséggel. Az energia akkor áramlik, ha fel tudom szítani magamban a bizalmat a közönség iránt. A közös teremtés megtisztít. Fontos a visszacsatolás – magyarázza a chicagói szaxofonos, Fred Andreson egykori tanítványa. Drake a bizonyíték: az elmélet működik. Hömpölyög a léttel, amerre jár, új erőket hoz mozgásba. Őszig talán még körbe is dobolja a földet, de a szeptemberi Budapest dzsesszfesztiválra visszatér. Dresch Mihály az őriszentpéteri ősbemutató után a Fesztivál Színházban mutatja majd be Hamid Drake-kel közös lemezét.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.