Elkezdődhet az ország külső adósságállományának leépítése – állapította meg a Századvég Gazdaságkutató legfrissebb előrejelzésében. Ezt arra alapozzák, hogy a korábbi évekkel ellentétben az idén a folyó fizetési mérleg 0,8 százalékos többlettel zár a bruttó nemzeti termékhez képest (GDP), és ez a helyzet a következő évben is várhatóan fennmarad, egy százalék körüli többletet várnak 2011-ben. – Az adósságállomány csökkenésének hátterében az áll, hogy az idén a háztartások nettó megtakarítása már képes volt fedezni az államháztartás és a vállalatok hitelfelvételi igényét. Nem kellett tehát kölcsönt felvenni csak a lejáró adósságok törlesztésére, ami azt jelenti: nettó értelemben mi finanszíroztuk a külföldöt – magyarázta elemzésük lényegét Balatoni András, a Századvég Gazdaságkutató tudományos munkatársa.
*
Mindez szerinte megteremti a feltételeit annak, hogy a jelenlegi igen magas, a GDP-hez mérten 120 százalékos adósságállomány csökkenő pályára álljon. Balatoni úgy látja, bár nem lesz egyszerű leépíteni az ország gazdasági függetlensége útjába álló adóssághegyeket, az adófizetőket terhelő hitelállomány fokozatosan mérsékelhető a következő években.
– A korábbi években tapasztalt adósságfelhalmozási hullám után az is nagy eredmény, ha nem nő tovább a kölcsönfelvétel, és ezáltal az ország devizabeszerzési igénye – jegyezte meg lapunk érdeklődésére Szegő Szilvia közgazdász, egyetemi tanár. Nagyon jó hír, hogy idén és jövőre is várhatóan többlettel zár a folyó fizetési mérleg, de ez sajnos nem azt jelenti, hogy a magyar gazdaság exportképessége így megnőtt. A recessziót is mutatják a folyó fizetési mérleg előrejelzései – tette hozzá Szegő Szilvia. Az egyetemi oktató ugyanakkor reménytelen küzdelemnek tartja a fennálló adósságtömeg visszafizetését, s ez a helyzet szerinte nemcsak Magyarország, hanem a többi eladósodott fejlett ország esetében is fennáll. – A reálgazdaság teljesítménye messze nem akkora mértékű, hogy a fejlett gazdaságok, beleértve Magyarországot is, hitel-viszszafizetési kötelezettségét fedezni tudja. Mivel a keletkező jövedelmek a törlesztésre nem elegendők, a hitelt hitelből tudják csak fizetni a gazdaságok, az eladósodottság mértéke így világszerte ugrásszerűen növekszik, folyamatos sakkban tartja tehát az eladósodott országokat – mondta Szegő Szilvia.
– A régió kormányainak, a visegrádi négyeknek együtt kellene fellépniük a velünk szembeni adósságspekulációval szemben, „irtózatos pénzeket keresnek meg ugyanis országainkon keresztül a befektetők” – tette hozzá a közgazdász, aki azt hiányolja, hogy az Európai Unió nem szól hozzá a kérdéshez, nem is foglalkozik hivatalosan a problémával. A spekuláció rendszerint úgy zajlik, hogy a befektetők felértékelnek egy valutát, majd egy adott ponton túl kilépnek a rendszerből ezáltal leértékelve a pénzt. „Az erőviszonyok nem egyenlőek”, nyilván a spekulációs folyamatokat leállítani nem lehet, de az együttes fellépéssel az adófizetők zsebéből kivont haszon akár felére is csökkenthető – állítja a szakértő. Mint mondta, a probléma gyökere az, hogy mára a pénzpiaci spekulálással nagyságrendekkel jobban lehet keresni, mint a vállalatok, a reálgazdaság finanszírozásával. Ma már a hitelezőt és a hitelfelvevőt nem kötik össze oly szoros érdekszálak, mint korábban, amikor a pénz kölcsönzője is csak akkor tett haszonra szert, ha jól ment az üzlet; az árfolyam-spekulálásokon keresztül új utak nyíltak a meggazdagodásra.
A lapunknak nyilatkozó Varga István közgazdász arra hívta fel a figyelmet, hogy a folyó fizetési mérleg többlete elsősorban a multinacionális vállalatok teljesítményének köszönhető, s ezek a jövedelmeket rendszerint kivonják az országból. Varga ugyanakkor a GDP-arányos mérés viszonylagosságára is felhívta a figyelmet; ez a mutató ugyanis nagymértékben becsléseken alapszik.
