A ma is kormányzó középjobb koalíció győzött a vasárnapi svéd parlamenti választásokon, ám nem sikerült abszolút többséget szereznie. Fredrik Reinfeldt miniszterelnök magabiztosan bejelentette, hogy kisebbségi pozícióból ugyan, de folytatják a kormányzást – igaz, ehhez kabineten kívüli parlamenti támogatásra is szükségük lesz, olyan politikai erő részéről, amely úgy odahaza, mint az Európai Unió mércéjével mérve elfogadható. Ez a jelenlegi állás szerint nem lehet a parlamentbe jutás küszöbét átugró, s ezáltal Svédországban politikai áttörést elérő szélsőjobboldali, bevándorlásellenes párt, a kormányfőnek így valamelyik kisebb baloldali erőt – valószínűleg a zöldeket – kell támogatásra bírnia.
A tegnap hajnali hivatalos végeredmény szerint Reinfeldték négypárti koalíciója 172 mandátumot kapott a 349 fős parlamentben. A szociáldemokraták vezette baloldali ellenzék 157, az új jobboldali populista, bevándorlásellenes Svéd Demokraták (SD) nevű párt pedig 20 képviselői helyre számíthat. Azt, hogy az SD a mérleg nyelve szerepét betölthesse, az említett szigorú kritérium teszi rendkívül nehézzé, míg a zöldek ragaszkodása a nagyot bukott szociáldemokratákhoz egyelőre szilárdnak tűnik. A tét történelmi, úgy a Reinfeldt, mint a svéd jobboldal számára, hiszen ha sikerül bizalmat kapniuk a parlamenttől, akkor először fordul elő az ország demokratikus történelmében, hogy két egymást követő ciklusban a politikai spektrumnak erről az oldaláról kerül ki kormányerő.
Akárhogy alakulnak a koalíciós tárgyalások és a külső támogatás megszerzése, egy biztos: Mona Sahlin, a baloldali ellenzéki koalíció vezetője elismerte választási vereségüket, ami a sok évtizedes szociáldemokrata dominanciájú korszak lezárását is jelentheti.
origo.hu
Meglepő fordulat a a Huszti ikrek ügyében, megszólalt a szakértő
