Mi a baj ezekkel a kisebbségi jelöltállításokkal, ha törvényesen történt? – kérdezte Kertész Attila szebényi polgármester munkatársunktól, aki azt firtatta, miként lehet, hogy e baranyai kistelepülésen, szöges ellentétben a 2001-es népszámlálás helyi nemzetiségi adataival, román, horvát, német és cigány önkormányzati választások is lehetnek október 3-án. A településvezető elismerte, „ez mindig is magyar falu volt”, bár jelenleg 15 százalék a cigányok aránya. Kérdésünkre, hogyan állhatott össze itt – ahol sosem volt román közösség, ellentétben Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar egyes településeivel – több mint 30 nevet tartalmazó román kisebbségi választói jegyzék, Kertész nem tudott felelni. A polgármester érdeklődésünkre megvallotta, ő maga is feliratkozott az egyik kisebbségi névjegyzékre, de azt már nem árulta el, melyikre. Utánanéztünk: a Roxin Anna vezette Budapesti Román Egyesület indította a „román” jelölteket Szebényben, ahogyan többek között öt borsodi faluban is, ahol szintén sosem volt román közösség – romák azonban szép számmal akadnak. Ismeretes: a kisebbségi névjegyzékre bárki feliratkozhat, kinyilatkoztatott identitását senki nem ellenőrizheti, ráadásul a lista nem válik nyilvánossá. Egy-egy kisebbségi önkormányzat évi csaknem 700 ezer forint általános állami támogatást kap; a képviselők elektorai lesznek a területi és országos kisebbségi választásoknak. Október 3-án összesen 15 736 kisebbségi jelöltre adhatják le szavazatukat 1599 településen a kisebbségi választók. Bár hogy mind kisebbségiek-e, más nemzetiségek esetében is kétes. Győrben például ötszázan regisztráltatták magukat a lengyel önkormányzati választásra, ami egyszerre árulkodik kiélezett küzdelemről és arról, hogy sok a „törvényes” csaló.
origo.hu
Menekülnek az emberek a kigyulladt budapesti társasházból - fotó
