Amerika Európát fenyegeti

Az Egyesült Államok központi bankjának szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) minapi ülésén döntés született, nem változtattak az alapkamaton. Elemzők szerint az amerikai központi bank ezzel a további pénznyomtatás mellett tette le a voksot. A döntés hatása azonnal érződött a dollár árfolyamán, amely immáron átlépte az 1,33 szintet az euróval szemben, ami még néhány hete is elképzelhetetlennek tűnt. Az arany ára a szerda délelőtti európai kereskedelemben újabb rekordot döntött: 1290 dollárt is adtak egy unciáért.
A döntés amerikai gazdaságot érintő következményei – a teljesség igénye nélkül – az alábbiak: a Fed kifejezetten ösztönzi a magasabb infláció kialakulását. A tartósan alacsony kamatszint azt „üzeni” a vállalatoknak, hogy készpénztartalékaikat a termelés növelésére, más vállalatok felvásárlására fordítsák. A tőzsdéken jegyzett társaságok emellett sajátrészvény-visszavásárlási programokat indítanak be, ami az árfolyamok emelkedéséhez vezet. Majd ezen részvények fedezetével vállalati kötvényeket bocsátanak ki az állampapíroknál magasabb hozamokra éhes, valóságos készpénzhegyeken üldögélő befektetők részére. Amennyiben a Fed politikája sikeres lesz, és a fogyasztást, valamint a vállalatok mozgását sikerül beindítani, akkor az Egyesült Államok gazdaságában rövid távon erős fellendülés és terjeszkedés következik be, amit az emelkedő tőzsdei részvény- és nyersanyagárak, a forrásbőség, az amerikai tőke, az árucikkek és szolgáltatások exportjának meredek megugrása jellemez majd.
A világgazdaságra nézve a Fed döntésének üzenete egyértelmű: Amerikát nem érdekli a dollár árfolyama. Akik alacsony hozamú államkötvényekben tartják pénzüket, komoly veszteségek elé néznek, vagyis jobban teszik, ha vállalati kötvényeket és részvényeket vesznek. Ez a válasz az „olajdollárokat” Amerikában befektető arab országok felé, akiknek egyébként nagyjából mindegy mi történik: az olaj ára emelkedhet, és ők már átéltek nem egy hasonló időszakot. Japán számára az üzenet fenyegetés, tekintve, hogy a központi bank éppen most költött el egy nagyobb összeget a jen gyengítésére. Az újfent megerősödő jen árfolyamának letörésére egyetlen eszköz marad – a bankóprés beindítása. Kína az ügyben vélhetőleg semleges álláspontot foglal el, hiszen lekerül a napirendről a jüan mesterséges felértékelése (mostantól Amerika ezt nehezen követelhetné). Az ezermilliárd dolláros nagyságrendű, kínai tulajdonban lévő amerikai állampapír-portfólió jövőbeni értékvesztése pedig sem a kínai államnak, sem a gazdaságnak nem jelent égető problémát.
A potenciális vesztes Európa. A külpiacokra termelő és éppen csak beinduló német gazdaságnak az euró erősödése nem kedvez, de ugyanez mondható el szinte bármelyik tagállamról. Az Európai Központi Bank – és vele együtt az unió – hamarosan döntési helyzetbe kerül. A feladvány nem más, mint az Egyesült Államok által a világhoz intézett, de elsősorban Európát fenyegető kihívás megfelelő kezelése.