Az APEH rostálja a cégvilágot

A hazai cégek körülbelül tizenöt százaléka nem adta be időben a tavalyi gazdálkodásáról készült beszámolóját. A titkolózók között akadnak régóta nem működő társaságok és külföldi vállalatóriások magyarországi leánycégei is. Az APEH eddig ezerkétszáz szabályszegő társaság törlését kezdeményezte.

Szabályszegő cégek ezreire tehet lakatot az elkövetkező időszakban az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH). Tavaly óta ugyanis az adóhatóság vonja kérdőre azokat a vállalkozásokat, amelyek nem készítik el beszámolóikat, azaz nem közlik a gazdálkodásukról készített kimutatást. Kérdésünkre a hivatal tudatta: a 2009-es adóévről több mint négyszázezer hazai cégnek kellett volna beszámolót küldenie, ám a határidő leteltééig mindössze 340 ezer vállalkozás tett eleget kötelezettségének. Hatvanezer cég, vagyis a honi társaságok tizenöt százaléka a törvényben megjelölt napig nem adta be az iratot.
Az adóhatóság több eszközzel is rákényszerítheti a vállalkozásokat a szabály betartására, elsőként felszólítólevelet küldhet. A hivatal szeptember közepéig negyvenezer ilyen küldeményt postázott, s a felszólítás 14 ezer cégnél talált megértő fülekre. Azokra a vállalkozásokra, amelyek a levél kézhezvétele után sem készítik el beszámolójukat, súlyosabb szankció, adószámuk felfüggesztése vár. Az APEH szeptemberig 16 400 titkolózó társaságnál folyamodott ehhez. Az adószám felfüggesztése hatvan napig tart, vagyis ennyi idejük van az érintett cégeknek beszámolójuk elkészítésére. Ám több nincs, az adóhatóság ugyanis a hatvan nap eltelte után a vállalkozás megszüntetését kezdeményezi. Augusztus utolsó napjáig ezerkétszáz mérleget nem készítő társaság törlését indította el a hivatal.
A Coface hitelbiztosító cég kereskedelmi vezetőjénél arról érdeklődtünk, vajon milyen típusú vállalkozások nem tartották be a mérleg elkészítésének határidejét. Bagyura András szerint három fő csoportra osztható a szóban forgó hatvanezer társaság. A régóta nem működő, úgynevezett alvó cégek tehetik ki a nagyobb részt. Ezek a vállalkozások évek óta nem végeznek gazdasági tevékenységet, ám tulajdonosaik valamiért mégsem szüntették meg azokat. A második csoportot az eleve csalárd célra létrehozott társaságok alkothatják. Az APEH tehát a visszás ügyletek megkötésére alapított cégeket is töröltetheti a mérleg hiánya miatt. A harmadik halmazt érdekes módon a jól működő társaságok, illetve a külföldi nagyvállalatok hazai leánycégei adhatják. Bagyura András felidézte: korábban az itthon működő nagyok egy része éveken keresztül nem adott be a cégbírósághoz beszámolót. Tartottak ugyanis attól, hogy ha nyilvánosságra hozzák tevékenységük legfontosabb adatait, akkor konkurenseik versenyelőnyre tehetnek szert. Bagyura András megemlítette azt is, hogy több nyugati országban, például Németországban, Ausztriában és Svájcban vagy nem kell a hivatalos cégnyilvántartáshoz beszámolót küldeni, vagy ha szükséges is, az adatok nem nyilvánosak. A német, az osztrák, esetleg a svájci tulajdonosok pedig némelykor arra szólíthatták fel az érdekeltségükbe tartozó magyar vállalkozások vezetőit, hogy itthon se közöljék az értékes információkat. Erre a korábbi, csekély büntetést előíró szabályok lehetőséget adtak.
Bagyura András szerint az, hogy az APEH most akár a társaságot is töröltetheti a beszámoló hiánya miatt, a cégvezetőket a szabályok betartására szoríthatja. A szakember úgy véli: az adóhivatal egy-két év alatt kirostálhatja a nem működő vállalkozásokat, s a gazdasági viszonyokat pedig normalizálhatja, hogy valamennyi hazai társaság közzéteszi adatait.