Több országban is sikeresen oldották meg a fizetésképtelen adósok problémáját az eszközkezelő társaságok – közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Bunna Gyula, a PricewaterhouseCoopers (PWC) igazgatója. Mint ismeretes, az Orbán-kormány szintén a problémás hitelek átvételére szolgáló pénzintézet alapításával képzeli el az adósok nehézségeinek a kezelését. A PWC tizenegy olyan országot vizsgált meg, ahol hasonló szervezet fogadta be a rossz hiteleket, ezek többsége a távol-keleti válság által sújtott országok közül kerül ki, ám közöttük van Törökország, Írország és Nigéria is. Ez utóbbiakat a jelenlegi krízis hozta nehéz helyzetbe, ezért csak most töltik fel rossz hitelekkel az eszközkezelőiket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a társaságok hasznosan működnek.
*
Még arra is több példa akad, hogy az eszközkezelők néhány év elteltével nyereségessé váltak, holott ezeknek az intézményeknek nem az a célja, hogy profitot termeljenek az államnak, hanem az, hogy elhárítsák a szociális katasztrófát.
Az alapításból az állam különbözőképp veheti ki a részét: van, ahol csak a kezdőlökéshez volt szükség közpénzekre, de akad példa arra is, hogy teljes egészében állami pénzből működik az eszközkezelő.
A hazai állapotok leginkább az 1998-as ázsiai krízist elszenvedő Malajzia viszonyaira emlékeztetnek, a rossz hitelek aránya és a bankrendszer felépítése is hasonló. A távol-keleti ország eszközkezelője valóságos sikertörténet: 1998 augusztusában készült el a társaságot felállító törvény, hamarosan tizenegy banktól vették meg a rossz hiteleket, átlagosan a tartozás 46 százalékáért. Az árak között egyébként hatalmas különbségek lehetnek. Egy nagyvállalat hitelét közel teljes áron vette át a társaság, míg egy kisebb árukölcsönért alig néhány százalékot fizetett. Az eszközkezelőnek csak a felálláshoz volt szüksége állami pénzre, a vásárlásokat nem a költségvetésből, hanem kötvénykibocsátásokból fedezte. Miután a társaság átvette a problémás kölcsönt, az adós egyéves fizetési moratóriumot kapott, majd ezután újratárgyalták a törlesztést. A program 2005 végén zárult le, és az eszközkezelő 62 százalékos megtérülést ért el. Az átvett problémás hitelek 57 százalékát végül vissza tudták fizetni az ügyfelek.
Bunna Gyula szerint hazánkban nincs idő a késlekedésre, minél hamarabb meg kell határozni azt a kört, amelynek segíteni akar az állam, és sürgősen azonosítani kell a legnagyobb veszélyben lévő csoportokat is. – Amennyiben az eszközkezelő tervezése átláthatóan és jól zajlik, nem lehet gond a finanszírozással, hiszen akkor nem nehéz olyan befektetőket találni, akik érdeklődnek a kötvények iránt – tette hozzá. A szakember szerint felesleges azon aggódni, hogy a Nemzetközi Valutaalap mit szól a tervhez, Írország példája azt mutatja, hogy a szervezet nem gördít akadályt az eszközkezelők felállítása elé.
Euró- vagy forinthitel? Az Otthon Centrum hitelezéssel foglalkozó munkatársai szerint a forintgyengülés miatt aggódó frankhitelesek számára az jelenthet megoldást, ha kedvezőbb hitelre váltanak. A forintkölcsönre egyelőre nem éri meg átállni, aki most vált forintra, jelentős árfolyamveszteséget szenved el. Számítások szerint egészen addig veszteséget okoz az átváltás, amíg a svájci frank árfolyama el nem éri el a 241 forintot. Jelenleg az eurókölcsönök jelenthetik a legjobb megoldást. Igaz ezeknek is van árfolyamkockázatuk, de nem olyan nagy, mint a frank esetében, ráadásul néhány év múlva itthon is euróval fizetünk majd. Az állami kamattámogatott forintalapú hitelek nagy részéhez viszont nem érdemes hozzányúlni, hiszen ezeknél nincs árfolyamkockázat, és igen kedvező a kamatozásuk is.
Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a frankhitelek kiváltása nem egyszerű, a bankok többek között vizsgálják a fedezetül bevont ingatlant, előírhatják az igazolható jövedelem minimumát és az ügyfélnek nem lehet 30 napot meghaladó késedelmi fizetése a múltjában.
