Egyre több a ritka betegség

Különleges betegségben szenvedő pácienseknek nyújt segítséget a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel élők Országos Szövetsége (Rirosz). Pogány Gábor, a szövetség elnöke lapunknak elmondta, hogy a betegségek kutatásához, a gyógyszergyárak ösztönzéséhez elengedhetetlen a kontinensszintű összefogás. Az egyik beteg, a hatéves Botond primer immunhiányban szenved, így nála még egy egyszerű náthás megbetegedés is végzetes lehet.<br />

Vona Adrienn
2010. 10. 01. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A ritka betegségek csoportjába azok sorolhatók, amelyek kétezer emberből legfeljebb egy személynél fordulnak elő. A legtöbb ritka betegség genetikai eredetű és sokszor gyógyíthatatlan – magyarázta lapunknak Pogány Gábor. Hozzátette: a ritka rendellenességek esetén a diagnózishoz jutás évtizedekig is eltarthat.
– A hazai egészségügyi rendszer sok esetben képtelen ellátni a ritka betegségben szenvedőket, a kezelésük azért is problémás, mert alacsony betegszámról van szó, és sokszor még az orvosok sem tudják, hogyan lehetne gyógyítani a pácienseket. A szövetség viszont összefogja és támogatja az érintetteket – hangsúlyozta Pogány Gábor. A Rirosz célja a veleszületett és ritka rendellenességgel élő gyerekek, felnőttek és családjaik érdekérvényesítése. A szövetség így az összes ritka betegséget felöleli és képviseli hazai és a nemzetközi fórumokon is. A szövetség támogatja az egyes betegcsoportokat, ami kutatócsoportokkal való kapcsolattartásban, illetve a gyógyszergyártók megkeresésében is megnyilvánul. A szövetség segíti a különböző rendellenességgel küzdő betegszervezeteket egészségügyi, oktatási, szociális, foglalkoztatási és anyagi szinten is.
Megtudtuk: hazánkban ma körülbelül nyolcszázezren élnek, akik ritka betegséget hordoznak, a páciensek zöme gyermek. Magyarországon 400–500 családban nevelkedik Williams-szindrómás páciens. A tünetegyüttes egy ritka genetikai állapot, amely egészségügyi és fejlődési problémákat is okoz. A Williams-szindrómát a 7. kromoszómán lévő genetikai anyag hiánya okozza. A betegeknek jellegzetes „manószerű” arcuk van, azaz a pácienseknek szélesebb az orrgyökük és „turcsibb” az orruk is. A kék vagy zöld szemű egyének íriszén pedig csillagszerű mintázat figyelhető meg. A betegekre jellemző az is, hogy az idegenekhez abszolút bizalommal közelednek.
– A Williams-szindrómások nagyon barátságosak, rendkívül közvetlenek, ami problémákat okozhat, hiszen egy idegen ember számára meghökkentőek lehetnek a megnyilvánulásaik – mondta lapunknak a Rirosz elnöke.
A Williams-szindrómás pácienseknél fontos a rendszeres felülvizsgálat, hiszen szervezetükből részben hiányzik az elasztin nevű fehérje. – Az érintetteknél gyakoribbak a szív- és érrendszeri panaszok, ezért elengedhetetlen az orvosi kontroll, hiszen az aorták beszűkülése halálos betegségekhez is vezethet – magyarázta lapunknak Pogány Gábor. Hozzátette: a betegeknek tanulási nehézségeik is lehetnek, de saját szervezetük (a Magyar Williams-szindróma Társaság) segítséget nyújt a páciensek fejlesztésében, így szenzomotoros foglalkozásokat, illetve zeneterápiát is tartanak az érintetteknek. A Rirosz honlapján olyan levelezőrendszer működik, ahol bármelyik ritka rendellenességgel kapcsolatban szakember vagy akár sortársak segítségét kérhetik az érintettek.
– A ritka betegséggel küzdő pácienseknek nagyon sokat számít, ha sorstársakkal találkozhatnak, ha láthatnak idősebb betegeket, mert így szembesülnek azzal, hogy nincsenek egyedül. A beteg gyerekeket nevelő szülők pedig segítenek egymásnak iskola, óvoda vagy munkahely keresésében – folytatta Pogány Gábor. Megtudtuk, hogy a ritka betegségben szenvedők nehezen tudnak csak elhelyezkedni, például a Williams-szindrómások nem bírják azokat a monoton feladatokat, amelyek más tanulási nehézséggel küzdők számára megfelelőek lehetnek. A narkolepsziában szenvedők is „szerencséseknek” számítanak a ritka betegek között. Külsőleg nem különböznek az egészségesektől, viszont legfőbb jellemzőjük, hogy bárhol képesek elaludni. A betegségük alapja, hogy az alváskényszer kórosan és ismételve rátör a betegekre, akik emiatt bármilyen munkafolyamat vagy akár sétálás közben is álomba szenderülhetnek.
Pogány Gábor elmondta, hogy a világon eddig nyolcezer ritka betegséget diagnosztizáltak, de ezek száma folyamatosan növekszik. A Rirosz ernyőszervezete többek között a Primer Immunhiányos Betegek Egyesületének is, így felhívja a közvélemény figyelmét az immunhiányos betegek problémáira. Orgoványi Rita hat éve van otthon a primer immunhiánnyal született Botonddal.
– A kisfiam négy hónapos volt, amikor hirtelen elkezdett fogyni. Az orvosok sokáig nem tudták, hogy mi a baja, végül kiderült, hogy veleszületett immunhiánya van – mondta lapunknak az anyuka. Hozzátette: a betegségre az jellemző, hogy nincs specifikus tünet, azaz számos formában jelentkezhet. – Botond vérében nincsenek meg azok az ellenanyagok, amik a vírusok, baktériumok ellen hatékony védelmet jelenthetnének. Így nála egy egyszerű nátha is súlyos tüdőgyulladáshoz vezethet – folytatta az anyuka. A primer immunhiányos betegségeknek több mint kétszáz fajtája létezik, és nem mindegyik típust lehet hatékonyan kezelni.
– A kisfiam kezelésére szerencsére van terápia, így ő havonta intravénásan immunglobulint kap, ami emberi vérből készített ellenanyag. Az infúzió, amit minden hónapban beadnak neki, tartalmazza azokat az antitesteket, amik az ő véréből hiányoznak. Persze a betegségekre még így is fogékony, de így lehetősége van az életre – magyarázta az anyuka, aki a Primer Immunhiányos Betegek Egyesületének elnöke. Hangsúlyozta: egyesülete már régóta küzd azért, hogy a pácienseket ne csak kórházban, hanem otthon is lehessen kezelni egy bőr alá helyezett gyógyszerkapszula segítségével. Ha ez megvalósulna, a pácienseknek elég lenne két-három havonta kórházi kontrollra menniük. Megtudtuk: az immunhiányos pácienseknél gyakran jelentkeznek tüdő- és bélrendszeri panaszok, illetve ízületi betegségek, és súlyos esetekben akár őssejt-beültetésre is szükség lehet. – Botond a kezeléseknek hála jól érzi magát, de a gyógyszerek mellékhatásait – fejfájás, hányás – néha nehezen viseli – mondta Orgoványi Rita.
– A genetikai betegségek némelyikét egyszerűen pechnek is szoktuk nevezni, mert két egészséges szülőnek is lehet egy mutáció miatt beteg gyermeke, tehát bármelyik család érintetté válhat – mutatott rá Pogány Gábor. Hozzátette: a ritka betegségek rendszerszerű kezelése érdekében az Európai Unió ajánlást is megfogalmazott a tagállamok számára, amelyben nemzeti terv kidolgozását kérik 2013-ig. – A betegségek kutatásához is kontinens szintű öszszefogás szükséges, a gyógyszergyárak ösztönzéséhez is elengedhetetlen a tagállamok közös fellépése, különben nem kifizetődő számukra a betegcsoportok kezeléséhez szükséges gyógyszerek fejlesztése – hívta fel a figyelmet a szakember.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.