Ezer kutató várja az érdeklődőket a mai napon huszonhárom város negyvennégy intézményének nyolcszáznál több eseményén a kutatók éjszakáján. Az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló egész napos, fesztiváljellegű esemény célja a tudomány, a tudományos eredmények és a kutatói pálya népszerűsítése. A Tempus Közalapítvány ötödik alkalommal tartja meg a nagyszabású programot hazánkban, amelynek az idén a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány is a társszervezője. A központi találkozónak a Millenáris ad otthont. Az országos eseményekről a www.kutatokejszakaja.hu című honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.
A fesztivál a XXI. század országunk előtt álló kihívásaira is ráirányítja a figyelmet. Babcsán Norbert, a Bay Zoltán Közalapítvány innovációs főtanácsadója szerint itt az ideje, hogy egy sor kérdést újragondoljunk. A mérnök-fizikus, akinek a neve elválaszthatatlanul összekapcsolódott az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb szenzációjával, a fémhabbal, úgy véli: Magyarországon a szellemi tőke adott ahhoz, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció területén a világ éllovasai legyünk. Ehhez azonban javítani kell az oktatás színvonalán. Az állami, a vállalati és a magánszféra bevonásával pedig lehetőséget kell teremteni a külföldön továbbképzett, s most is ott alkotó fiatal magyar tudósoknak arra, hogy itthon is érvényesülhessenek.
A Bay Zoltán Közalapítvány három helyen hat intézetet működtet, emellett közös laboratóriumot hozott létre a miskolci és a Semmelweis egyetemmel. Az innovációs szakember szerint egyáltalán nem hiú ábránd, hogy az efféle intézetek a vállalati fejlesztések központjaivá váljanak, hiszen a közalapítvány most is együtt működik különböző cégekkel. Ha egy-egy nemzetközi porondon is jelenlévő társaságot sikerül rábírni, hogy hazánkba telepítse szellemi központját, akkor az ott létrehozott új találmányok sorozatgyártására is nagyobb eséllyel pályázhatunk.
A következő évtizedekről szólva Babcsán Norbert három olyan területet jelölt meg, amely kitörési pont lehet a magyar kutatás-fejlesztés és innováció számára. Ezek a nanomedicina, a fémhab és az alternatív energia.
A fosszilis energiahordozók kifogyóban vannak; a XXI. században az orvostudományt alighanem forradalmasítani fogja a sejtszintű gyógyászat; a fémhab pedig kis súlya, ám annál nagyobb teherbírása miatt a földi gépgyártástól az űrhajózásig, űrkutatásig számos szektorban hozhat áttörést – érvelt a szakértő. Az utóbbi két területen rendelkezünk nemzetközileg bejegyzett szabadalommal – tette hozzá.
A Bay Zoltán Közalapítvány innovációs főtanácsadója szerint ahhoz, hogy országunk haza tudja csábítani a boldogulás reményében külföldön alkotó kutatókat, tudósokat, pénzre, paripára és fegyverre is szükség van. Ebben a képletben a pénzt egyértelműen az uniós és hazai pályázati források, valamint a vállalatitőke-bevonás jelentheti. A paripát pedig a kulcsemberek, akik a piaci és társadalmi igények szem előtt tartásával szellemi, majd materiális értéket teremtenek, hogy abból piacképes termék legyen. Fegyver alatt pedig az alkotó munkához szükséges infrastruktúrát kell érteni – magyarázta a szakértő.
Minden ember a saját sorsának kovácsa. Németország, az Egyesült Államok vagy a finnek már bebizonyították, hogy a kemény munka meghozza gyümölcsét. Ha valamit, hát ezt ideje lenne megtanulnunk, és akkor a lehetőségek tárháza tárul fel előttünk – vélekedett Babcsán Norbert.
origo.hu
Házasságokkal is épül a hálózat Magyar Péter és főnöke körül – videó
