Nem kap 30 millió dollárt az AES Tisza

Magyarország javára döntött a választott nemzetközi bíróság, így az államnak nem kell harmincmillió dollár kártérítést fizetnie a tiszaújvárosi AES Tisza Erőmű Kft. amerikai tulajdonosának. A társaság azért perelt, mert szerinte számára hátrányos volt az áram átvételi árának 2006-os megállapítása, de a bíróság ezt nem fogadta el. A kedvező ítélet reménykeltő, a magyar állam ugyanis több erőművel is pereskedik az árszabályozás miatt.

A jelek szerint az Egyesült Államokban sem gyorsabb az igazságszolgáltatás, mint idehaza, a Világbank mellett működő, washingtoni székhelyű nemzetközi bíróságnak (International Centre for Settlement of Investment Disputes – ICSID) ugyanis három évébe telt, hogy eldöntse, megkárosította-e a magyar állam az AES Tisza Erőművet vagy sem. Igaz, legalább megérte a várakozás, a bírák ugyanis hazánk javára ítéltek a rendkívül szövevényes ügyben. A történet 2006-ra nyúlik vissza, amikor a kormány megváltoztatta az 1995-ben privatizált erőművek és az állami tulajdonban lévő nagykereskedő, vagyis a Magyar Villamos Művek közötti áramkereskedelem ármegállapításának szabályait. A végső döntés a szakminiszter kezébe került, az erőmű tulajdonosa pedig úgy ítélte meg, hogy a megállapított átvételi ár mellett képtelen a nyereséges áramtermelésre. Érvelése szerint a veszteség okozásával Magyarország megsértette a kétoldalú befektetésvédelmi egyezmények és az európai energiakereskedelem szabályait rögzítő energiacharta előírásait, ezért 2007-ben perre vitte a dolgot. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint a bíróság azt állapította meg, hogy károkozásról szó sincs, így az erőművet tulajdonló AES Summit Generation Ltd. minden igényét – köztük a felperes több mint harmincmillió USA-dollár értékű kárigényét is – alaptalannak találta és elutasította.
A magyar államnak kedvező ítélet hatással lehet két másik, hasonló ügyben indított eljárás eredményére is – jelentette ki a döntés kapcsán Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek. Mint mondta, a Budapesti Erőmű és a Csepeli Erőmű (jelenleg Alpiq Csepeli Erőmű) tulajdonosai léptek fel az AES által is kifogásolt hatósági árszabályozás ellen. Kovács Pál az ítélet indokolására vonatkozó kérdésre a távirati irodának azt válaszolta: annak lényege, hogy a vállalkozóknak számítaniuk kell a jogszabályok változására, és a bíróság ez alapján döntött a magyar állam javára az AES Summit ellen. – Az eljárás utolsó tárgyalási fordulóiban már az új kormány képviselői vettek részt – jegyezte meg, kiemelve, hogy reményei szerint az Európai Bíróság gyakorlata is figyelembe veszi a washingtoni bíróság döntését. Az energetikai helyettes államtitkár hangsúlyozta: fontos, hogy a magyar államnak nem kell harmincmillió dollárt, mintegy 8,4 milliárd forintot kifizetnie, de még fontosabb, hogy az ítélet példa lehet a másik két perben is. Ezek perértékét a helyettes államtitkár nem kívánta elárulni, csak annyit mondott, hogy azok nagyobbak az AES perénél.
Lapunk úgy tudja, hogy a Kovács Pál által említett két áramtermelő mellett a belga tulajdonban lévő Dunamenti Erőmű is hasonlóképpen bíróságra ment az árszabályozás miatt. Információink szerint ebben az ügyben a bírák jelenleg még nem jutottak túl az anyagok begyűjtésének fázisán, az első tárgyalási nap így valószínűleg csak valamikor a jövő év elején esedékes.