A közvéleményt az utóbbi időben két témakör foglalkoztatta igazán: az adócsökkentés és a forint gyengélkedése. Kezdjük az utóbbival! Ön szerint meddig tart még fizetőeszközünk árfolyamának kiszámíthatatlan mozgása?
– A piac szereplői három elvárást fogalmaztak meg az új kormány hivatalba lépésekor. Az első, hogy a kabinet mindent tegyen meg az idei 3,8 százalékos költségvetési hiány tartása érdekében. Az ehhez szükséges intézkedéseket az elmúlt hónapokban meghoztuk. Másodszor annak világos rögzítését várták, hogy Magyarország jövő évi hiánya nem lesz több három százaléknál. A 2011-es deficit mértéke 2,8 százalék körül mozog majd. Harmadrészt a piac résztvevői szeretnék megismerni azokat a döntéseket, amelyek költségvetési hiányunk tartós csökkentéséhez vezetnek. Nem kell sokáig várni, októberben nyilvánosságra hozzuk a jövő évi büdzsé főbb ismérveit, ami várakozásom szerint megszünteti a hazánkat övező bizonytalanságot.
– Mit gondol, a svájci frank árfolyama mikor csökkenhet 200 forint alá?
– Erre a kérdésre nehéz válaszolni. A kormány jelentős intézkedéseket hozott az ország pénzügyi egyensúlyának helyreállításáért. Ám a forint svájci frankkal szembeni árfolyamát az utóbbi időben már nem a magyar gazdaság állapotát tükröző forint/euró árfolyam befolyásolta, hanem az, hogy a svájci frank erősödött az euróhoz képest. E folyamat mögött a nemzetközi piaci félelmek és a dél-európai adósságválság húzódik meg. Ebből a szempontból októberben az Európai Unióban fontos döntés születhet meg. Brüsszel fokozni szeretné a tagországok költségvetésének közösségi ellenőrzését, s a rendszer felállítása erősítheti a pénzpiacok euróba vetett bizalmát. Mindez közvetve jótékony hatást gyakorolhat a forint helyzetére. Vagyis a következő hónapban külföldi és belföldi események is segíthetik a forintot.
– Fizetőeszközünknek az sem tett jót, hogy a bankadó kapcsán a pénzvilág képviselői azt hangoztatták: a közteher megfojthatja a hazai hitelezést, s így gátolhatja a gazdaság fejlődését. Mi erről a véleménye?
– A kormány megalakulásakor jelentős eltérés mutatkozott a költségvetés helyzete és a vállalt célok között, ezért nehéz döntéseket kellett meghoznunk. Ilyen volt a bankadó bevezetése is. Elismerem, hogy a kétszázmilliárdos teher jelentős, ám úgy vélem: a bankadó nem sodorja veszélybe a pénzintézeteket. A közteher hitelezésre s így a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása nagyrészt a pénzügyi szektor viselkedésén múlik. Ha a bankok elhiszik, hogy a kormány nem kíván rájuk az EU-ban versenyhátrányt okozó adót középtávon kivetni, akkor nem kell tartanunk káros folyamatoktól, s a hitelezés leállása sem fenyeget.
– Tárgyal majd a kabinet a pénzügyi szférával a bankadó jövő évi feltételeiről?
– A törvény egyértelműen rögzíti, hogy a pénzügyi rendszernek 2011-ben is kétszázmilliárd forinttal kell hozzájárulnia a hazai közterhek viseléséhez. Egyetlen kérdésről, az adóalapról lehet tárgyalni. Vagyis arról, hogy a bankok, a biztosítók és az egyéb vállalkozások adóját miként osszuk fel az egyes intézmények között. Erről az érintettek megegyezhetnek egymással, s álláspontjukat a kormány figyelembe veszi. Megemlíteném azonban, hogy idén a bankszféra nem dolgozott ki közös javaslatot, így nyáron a kormány önállóan döntött a kérdésben.
– A bankadó után beszéljünk a személyi jövedelemadóról! A kormány közléseiből tudható, hogy több év alatt egykulcsos, 16 százalékos, családokat támogató adórendszert vezetnek be. Mikorra valósul meg az elképzelés minden eleme?
– Biztosan állíthatom, hogy az adófizetők 2013. január elsejétől az új szabályok szerint számíthatják ki keresetük közterhét. A rendszert tehát három év alatt alakítjuk ki. Ennek az az oka, hogy az adóreform egyben nagyarányú adócsökkentést is jelent, ám ennek azonnali végrehajtása szétfeszítené a jövő évi költségvetés kereteit.
– Az adómérséklés hatásos eszköz az adóelkerülés ellen?
– Manapság idehaza sokan kerülik ki az adó megfizetését. Egyrészt azért, mert minél magasabb valakinek a jövedelme, annál többet von el tőle az állam. A nagypénzűek viszont számos lehetőség közül választhatnak, ha mérsékelni szeretnék magyarországi adójukat. A kisebb keresetűek előtt pedig a bonyolult adórendszer nyit kiskapukat. Megítélésem szerint az alacsony, 16 százalékos adókulcs a nagyobb összegeket is itthon tarthatja, emellett a szabályok jelentős egyszerűsítésével számos kibújási lehetőséget megszüntetünk majd. A kivételektől, kedvezményektől mentes adórendszer megkönnyíti a rendelkezések betartásának ellenőrzését.
– Az eltűnő engedmények között lesz az adójóváírás intézménye is?
– Az adójóváírás jelenleg rendkívül bőkezű: amellett, hogy a minimálbért teljes egészében adómentessé teszi, az átlagos keresetet meghaladó jövedelmek közterhét is csökkenti. Az adójóváírást nem töröljük el, ám szűkíteni szeretnénk, méghozzá úgy, hogy a lehetőség leginkább a csekély jövedelemből élők anyagi helyzetén javítson. A lépést az alacsony képzettségűek nehéz munkaerő-piaci helyzete is megköveteli.
– Körvonalazódott már, hogy a személyi jövedelemadó jövőbeni rendszere miképpen támogatja majd a családokat?
– Fontosnak tartom, hogy az új adószabályok elismerjék a gyermeknevelés költségeit. Jelenleg szakmai vita zajlik arról, hogy az állam általában támogassa-e a gyermekvállalást, vagy a harmadik gyermek vállalását ösztönözze erősebben. A kedvezőtlen népesedési folyamatok megfordításában a háromgyermekes családmodell segíthet, sokak szerint az anyagi lehetőségek a harmadik gyermek vállalásánál jobban számítanak, mint az első és második gyermeknél. Nyilvánvaló ugyanakkor: az adóztatás mégsem a népesedést leginkább befolyásoló tényező. A családi viszonyok mellett az otthonteremtési lehetőségek, a bölcsődei és óvodai ellátás, a foglalkoztatási helyzet és a jövedelmi kilátások egyaránt befolyásolják a gyermekvállalási hajlandóságot. A kormány célja, hogy a hatáskörébe tartozó valamennyi kérdésben legalább középtávon érdemi eredményt érjen el.
origo.hu
Magyar össze vissza hazudik a körülötte lévő bűnözőkről
