Rettegés a háborús évfordulón

Harminc éve tört ki az iraki–iráni háború, amely a hidegháború utolsó évtizedének legélesebb fegyveres konfliktusa volt, egyes értékelések szerint közvetlen előzménye a térségben napjainkig tartó, az energiahordozókra fókuszáló nagyhatalmi politikának. Az 1980-as iraki agressziót elszenvedő, ma is háborús fenyegetésben élő Irán számára a megemlékezés sem lehetett békés.

Tíz ember meghalt, és csaknem hatvan megsebesült, amikor egy pokolgép felrobbant Irán északnyugati részén, Mahábád városában, az iraki–iráni háború kitörésének harmincadik évfordulója alkalmából rendezett katonai felvonuláson. Az áldozatok többsége gyermek és nő – köztük két magas rangú tiszt felesége –, akik nézőként vettek részt a rendezvényen.
A Mehr hírügynökség kérdésére Vahid Dzsalalzadeh tartományi kormányzó azt válaszolta, hogy valószínűleg kurd szakadárok állnak a merénylet mögött. A 190 ezer lakosú Mahábád egykor az önmagát függetlennek kikiáltó Kurdisztáni Köztársaság fővárosa volt, amelyet az iráni hadsereg 1946-ban foglalt vissza. A települést többségében kurdok lakják, és egy olyan térségben helyezkedik el, amely az utóbbi években gyakran volt fegyveres összecsapások és támadások helyszíne. Ezeket a hatóságok általában a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) iráni szervezetének számlájára írják. A Szabad Élet Kurdisztánban Párt többletjogosítványokat akar kivívni az iráni kurdok számára, de eddig nem támadott civileket.
Hogy az 1980 és 88 közötti, az 1990–91-es, illetve a 2003-as háború után lesz-e újabb háború a térségben a közeljövőben, lehetetlenség megjósolni. Mindenesetre bizonyosnak látszik, hogy ezúttal is bőven lennének távoli és közvetett résztvevői is egy ilyen konfliktusnak, nemcsak a helyi államok. Az ellentmondásos nukleáris programja miatt nemzetközi szankciók és háborús fenyegetettség közepette élő Iránban prioritást élvez a haderő fejlesztése. Egy másik tegnapi díszszemlén Irán bemutatott egy továbbfejlesztett rakétát, amely kétezer kilométeres hatótávolságával izraeli célpontokat is támadhat.
Közben Dmitrij Medvegyev orosz elnök aláírta azt a rendelkezést, miszerint az Irán által több éve megrendelt Sz–300-as rakétákat nem szállíthatják le, mivel azok az ENSZ Biztonsági Tanácsa által bevezetett szankciók hatálya alá esnek – bár a dokumentum szövege alapján ez utóbbit többen vitatják, mivel kifejezetten védelmi fegyverekről van szó. Korábban Nyikolaj Makarov vezérkari főnök kijelentette: ez a politikai vezetés döntése, míg Szergej Lavrov külügyminiszter is leszögezte, a szállítás letiltása – melyet Izrael és az Egyesült Államok is követelt – az államfő hatásköre.