Semmibe veszik a biztonságot

Hazánkban gyűltek össze nemrég a „Big Ask” (Nagy kérés) európai klímakampány képviselői, hogy értékeljék tizennyolc országban, köztük Magyarországon is folytatott akciójuk sikerességét. A Föld Barátai nemzetközi szervezet kezdeményezésének célja, hogy mindenhol szülessen meg az az éghajlatvédelmi törvény, amely lehetővé teszi a fosszilisenergia-felhasználás csökkentését. A kampányról és a hazánkban zajló ökológiai katasztrófáról osztotta meg lapunkkal véleményét Mike Child, a szervezet európai részlegének elnöke.

Magyarország lehet a második. Európában jelenleg Skóciának és az Egyesült Királyságnak van elfogadott klímatörvénye. 2011 végéig négy további országban, Írországban, Szlovéniában, Ausztriában és Magyarországon fogadhatnak el hasonló jogszabályt – mondta lapunknak Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének éghajlatvédelmi programvezetője. Az előző parlamenti ciklus idején már elkészült a törvény hazai tervezete, általános parlamenti vitája is lezajlott, a ciklus végi időhiány és az ipari lobbi nyomása miatt azonban végül nem fogadták el.

Bizonyára hallott arról az ökológiai katasztrófáról, amely a napokban történt hazánkban. Találkozott már hasonló esettel az elmúlt években?
– Mint a Föld Barátai európai tagozatának elnöke, először is szeretném a szervezetünk nevében kifejezni az együttérzésünket azok iránt, akik elvesztették a szeretteiket a vörösiszap kiáradása miatt. Lélekben együtt vagyunk azzal a több ezer emberrel, akiknek az életét felforgatta a tragédia. Sajnos túl gyakran találkozom helyi, nemzeti és nemzetközi szinten is olyan multicégekkel, amelyek felháborító módon kivonják magukat a hulladékkezelésre és egyéb kötelezettségekre vonatkozó biztonsági előírások alól. Arra panaszkodnak, hogy azok indokolatlanul szigorúak, túlságosan megkötik a kezüket és nagyon sokba kerülnek. A mostani példa azonban tökéletesen tükrözi, hogy mi a valódi ára annak, ha ezeket az intézkedéseket elmulasztják. A magunk részéről megígérjük, hogy a továbbiakban is folytatjuk a munkánkat, és minden szinten harcolunk azért, hogy a vállalatok a jövőben ne vonhassák ki magukat az emberi egészség és a környezet védelmére vonatkozó biztonsági előírások alól.
– A 2008-ban elindított Big Ask kampány lényegében lentről felfelé építkezik, azaz a hétköznapi emberek aktivizálásával akarnak hatni a politikusokra. A koppenhágai klímakonferencia után, amelynek végeredményét több ezer demonstráló aktivista sem tudta befolyásolni, nem gondolja, hogy reménytelen ez a fajta megközelítés?
– Koppenhága hatalmas pofon volt mindenki számára, aki előrelépést várt a klímaváltozásra irányuló politikában, ugyanakkor a konferencia óta fokozatosan kezd tudatára ébredni a világ. Az emberek és az államok vezetői egymás után látják be, hogy a klímaváltozás elleni harcban szorgalmazott lépések nem csak a környezet szempontjából fontosak. Az otthonok szigetelésével csökken a fűtésszámlák nagysága, a zöld-, újrahasznosítható energiaforrásokra épülő ágazatok fejlesztése munkahelyeket teremt és állami szinten gazdasági előnyökkel jár. Ha jól tudom, Magyarországon is egyre nagyobb gondot jelentenek a lakosságnak az energiaszámlák. Mi egy többoldalú megoldást szorgalmazunk. Miközben megpróbáljuk elkerülni a klímakatasztrófát, olyan rendszereket építünk ki, amelyek növelik az egyes országok energiabiztonságát, csökkentik a társadalmon belül az üzemanyag-szegénységet és megvédik az államot a szénalapú üzemanyagok árának elkerülhetetlen emelkedésétől.
– Az Egyesült Királyságban 2008 végén fogadták el az éghajlat-változási törvényt, amely azt ígéri, hogy a 2020-as évek közepéig a villamos energiát majdnem teljes egészében szén-dioxid-kibocsátás nélkül állítják elő. Tudna mondani néhány példát arra, hogy milyen módon valósul meg ez a cél a gyakorlatban?
– Folyamatosan születnek újabb és újabb tervek ennek a célnak a megvalósítására. A közeljövőben például hatalmas tengeri szélerőműtelepeket építenek. Az Egyesült Királyságban az energiafogyasztás csökkentéséért két hónapon belül beiktatnak egy olyan törvénycsomagot, amely a háztartások energiahatékonnyá alakítását írja elő. Az állam a jövőben sokkal több pénzt fordít a tömegközlekedés fejlesztésére. Remélhetőleg így többen hagyják majd otthon a kocsijukat reggelente, és használják a metrót vagy a buszokat, hogy eljussanak a munkahelyükre. Az emberek apránként tapasztalják, hogy javul az életszínvonaluk, miközben folyamatosan csökken az ország szén-dioxid-kibocsátása.
– Tapasztalták-e, hogy a gazdasági válság miatt a nemzeti politikában a háttérbe kerültek a klímavédelmi szempontok?
– Természetesen a gazdasági válság hatásai minden országban érződnek. Az Egyesült Királyságban nemrég választások voltak, és az új kormány is nyilvánvalóvá tette, hogy elkerülhetetlenek a további, nagyarányú megszorítások. Ugyanakkor minden egyes politikai párt és számtalan elemző is belátja, nem engedhetjük meg magunknak, hogy eltérjünk a klímavédelmi törvényben előírtaktól. Ezt jól tükrözi az új koalíciós kormány többségét adó konzervatív párt múlt heti kongresszusa is, amelynek első napját teljes egészében a környezeti témáknak szentelték. Úgy tűnik, hogy a politikusaink megértették, a válságból való kiutat csak egy alacsony szén-dioxid-kibocsátású ipar és egy zöldgazdaság mielőbbi megteremtése jelentheti.