Túl vannak a krízisen a plázák?

Nem tudni, hogy valóban megcsillant-e a fény az alagút végén, de a szakértő szerint valamelyest már könnyebb üzlethelyiségeket kiadni a bevásárlóközpontokban, mint egy évvel ezelőtt. A kisebb vidéki plázák még gondokkal küszködnek, s engedménnyel igyekeznek megtartani bérlőiket, a nagy budapesti bevásárlóközpontok azonban nem engednek a díjakból, náluk sorban állnak a bérlők.

Hajdú Péter
2010. 10. 03. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az üzletnyitásokkal, továbbra is nagyon óvatosak a bérlők, a nagyon jó helyen lévő, és igen kedvező feltételek mellett ajánlott helyiségeket azonban könnyebb értékesíteni, mint tavaly – mondta el lapunknak Csókás Katalin, a GVA Robertson kereskedelmi ingatlan-tanácsadója. – Ugyanakkor a bevásárlóközpontok 7-20 százalékos forgalomcsökkenése miatt a bérlők egy része a veszteséges boltokat bezárja vagy területüket csökkenti.
A forgalom visszaesésére másként reagáltak a budapesti nagy plázák, mint a kisebb vidékiek. Az előbbiek vásárlócsalogató rendezvényekkel, kedvezményes vásárlási napokkal igyekeznek javítani a vásárlási kedven, díjcsökkentésről azonban hallani sem akarnak. Ezzel szemben a vidéki bevásárlóközpontok kénytelenek 10-30 százalékkal mérsékelni bérleti díjaikat, ha nem akarnak ürességtől kongó üzlethelyiségeket látni. A szakértő információi szerint Budapesten és vidéken egy-egy nagyobb és két-két kisebb bevásárlóközpont átadása várható még idén, több nagy beruházás viszont egy-két évet csúszik. Csókás Katalin hangsúlyozta, hogy az újonnan induló egységek beruházóinak kifejezetten rugalmasan kell alakítani a bérleti díjakat az első egy-két évben, ha nem akarnak bérlők után futkározni.
Kissé másként látja a helyzetet Karácsony Krisztián, az Ecorys vezető elemzője, aki még nem érzékeli a javulás egyértelmű jeleit. – Az olyan központi fekvésű bevásárlóközpontok, mint a WestEnd, a Mammut, az Árkád és az Aréna, alig-alig szembesülnek üresedéssel, szinte csak az esetleges átalakítások idején találunk náluk gazdátlan helyiségeket. A bérlők annak ellenére sorban állnak az üzletekért, hogy a bérleti díj akár 80-100 euró is lehet havonta négyzetméterenként – vélte az elemző. – Ezt a plázák kedvező elhelyezkedése magyarázza. Olyan központi helyen épültek, amely könnyen megközelíthető metróval, busszal és villamossal, így a tavaly óta tovább csökkent vásárlóerő, illetve a viszszaesett kereskedelmi forgalom hatása náluk szinte egyáltalán nem érezhető.
Ezzel szemben továbbra is komoly gondokkal küzdenek a vidéki bevásárlóközpontok, illetve azok a budapestiek, amelyek kiesnek a fő közlekedési útvonalakról. Ezek már eddig is kénytelenek voltak díjaikból engedni, bérlőik ugyanis sorra zárták be vagy cserélték kisebbre üzleteiket. A megürült helyiségekbe pedig nagyon nehéz új bérlőket találni.
Az elemző az idei évben már jelentős változást nem vár, jövőre viszont minimális javulással számol, de még 2011-ben is messze lesz a piac a válság előtti szinttől. Alapvetően meghatározza a jövő évi piacot, hogy a tőkeerős beruházók egyelőre kivárnak. Annak ellenére, hogy számottevő új kínálat nem várható a jövő évben a kereskedelmi bérlemények területén, hiányra semmiképpen nem kell számítani, legfeljebb a belvárosi üresedés mértéke csökkenhet.
Balatoniné Kiss Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSZ) főtitkára azt hangsúlyozta, hogy tavaly óta, ha minimális mértékben is, de javulást érzékelnek tagvállalataik. Szerinte több bevásárlóközpontnál megfigyelhető, hogy a válság ellenére ugyan növekedett a látogatottság, de csökkent a forgalom és a gépkocsival érkezők száma. Vagyis az emberek inkább gyalog indulnak bevásárolni, s több alkalommal, kevesebbet költenek. Bár a szövetséggel kapcsolatban álló működtetők nem nagyon adnak engedményeket, mert nekik is havonta kell fizetni a beruházó felé, vidéken azért előfordul, hogy átmeneti időre, különböző feltételekhez kötve csökkentik a bérleti díjat. Sokkal inkább jellemző azonban, hogy az egyéb költségekben adnak kedvezményeket, például energiatakarékos fűtési rendszer bevezetésével csökkentik a közös költségeket. A válság kapcsán a korábbi nagy lendülettel elkezdett fejlesztések is megtorpantak, s a beruházók egyelőre nem nyilatkoznak, hogy mikorra készülnek el különböző bevásárlóközpontjaikkal. Vannak persze olyan építkezések is, amelyek a válságtól függetlenül, engedélyezési és egyéb problémák miatt késnek. Az MBSZ legfrissebb felmérése szerint a fővárosban jelenleg 13 helyszínen 417 ezer négyzetméteren, vidéken pedig 21 településen 401 ezer négyzetméteren építenek bevásárlóközpontokat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.